S. Mahunka szerk.: Folia Entomologica Hungarica 46/1. (Budapest, 1985)
A hegység nö vény fold rajzi jellemzése A Gerecse hegység a magyar vagy pannóniai flóratartományhoz (Pannonicum) tartozó Magyar Középhegység vagy Osmátra (Matricum) flóravidék Pilisiense flórajárásához tartozik. Egészében a Gerecse növényzetének összetétele inkább a Budai hegységhez hasonlit, mint a szomszédos Vérteséhez vagy Piliséhez. Flórája szegényebb mint azoké. Ez az éghajlati különbségen kivül az egyhangúbb földtani felépítésével függ össze. A hegység erdeit legnagyobbrészt a kocsánytalan tölgy és helyenként a cser alkotja. Ahol a talaj vastagabb, gyertyános tölgyesek, gyertyánosok találhatók. Az északi fekvésekben helyenként a bükk jelentkezik. A Gerecsének kifejlett bükköve nincs. A hegység lapos mészkotönkjei délre dőlnek, melegebbek, a mészkő tehát hamar száraz talajú lesz. Nagyon jellegzetesek a déli lejtők karsztbokor erdei, melyeket főleg molyhos tölgy és virágos kőris alkot (BOROS 1954). Tata földrajzi helyzete A város (1. ábra) a Gerecse nyugati szélén fekszik, a hegységtől kb 3 kilométerre. A tavak, vizek városának is nevezik, teljes joggal. A Gerecse karsztvizei itt törnek felszínre - korábban emiitettem, hogy az emberi beavatkozás miatt már jórészt elapadtak. A két tava (Öreg tó és Cseke tó) mesterséges eredetű, duzzasztott tavak. Tatát geológiai, vizrajzi és botanikai (BOROS 1954, KOMLÓDI 1958) okok miatt már korábban a hegységhez sorolták. Később látható lesz, hogy a lepkefauna is számos hegyvidéki fajt tartalmaz, bizonyítva Tata környékének kapcsolatát a Gerecsével. Ugyanakkor átmeneti jellegű területnek kell tekinteni a Kisalföld felé. Paradox módon az alföldi jelleg a hegység és Tata közé ékelődve, közvetlen a hegység lábánál erőteljesebb (Baj, Tata Akasztó-domb, Vértesszőllős) mint a városban. Gyűjtési pontok A/ Vasútállomás környéke: Tata ezen részén homokpusztai vegetáció volt; ma már döntően kulturterület, kertes házakkal. A gyűjtés utcai lámpáknál és lakóház kertjében higanygőzlámpával folyt. B/ Halastavak: A Tatát átszelő Által-ér és egyéb patakok, csatornák környéke. A korábban kiterjedt (Tatától a Dunáig terjedő) mocsárvidéket a XVIII. században lecsapolták, maradványai azonban megtalálhatók. A város határában halastó-rendszert létesítettek. Szervesen tartozik ebbe a körzetbe a Fényes-források környéke is. Számos éjszakai gyűjtést végeztem ebben a körzetben, valamint fénycsapda is üzemelt a területen. C/ Öreg- Cseke és Deritő tó környéke: Az előzővel ellentétben az erdős vidék, a terület jellegének megfelelően főleg füz, éger és nyárfélék alkotják az erdőt. Személyes lámpázások szintere. D/ Remeteség puszta: Az előzőhöz hasonló jellegű élőhely, a szétválasztást az indokolja, hogy itt található a környék egyetlen nyir állománya, egyebekben az előzővel megegyezik. Meglehetősen sok gyűjtést végeztem ebben a körzetben, korábban Maxim-lámpával, néhány éve áramfejlesztővel működtetett 250 W-os higanygőz lámpával. E/ Kertváros: Átmenet a Vértesszőlős-Baj-Szomód határában húzódó homokhát felé. Az "A" körzethez hasonló homokterület, kertes házakkal. A gyűjtés a közvilágítás lámpáinál, és a lakóházak higanygőz lámpáinál folyt. F/ Baj: Az innen származó anyag az egykori (1959-67) növényvédelmi fénycsapda adatai, tehát nem saját adatok (KOVÁCS 1953-67). Mivel a fénycsapda Baj község Tatához közelebbi végén állott, az "E" gyűjtési körzettől 4-500 m-re ugyanannak a homokhátnak a folytatásában, adatait szerepeltettem. A fénycsapda 413 fajt gyűjtött, ebből 48 faj Tatán nem került elo; jórészt a hegységből származó példányok és homokpusztai állatok. A listában "B" betűvel jelöltem a baji fénycsapda adatokat. A terület ökológiai és állatföldrajzi jellemzése a nagy lepkefauna alapján A vizsgált terület lepkefaunájában az euroszibiriai elterjedésü fajok részaránya a döntő, azonban Tatáról a Gerecse karsztbokorerdővel fedett lejtőjéhez közeledve a nyugat-palearktikus fajok száma nő. Ott - a terület jellegéből adódóan - meglehetősen nagy a mediterrán, pontomediterrán eredetű, görgeteglejtőkre, déli mészkősziklás oldalra jellemző lepkék száma. Tatán a legtöbb ilyen fajt az "E" és "F' körzetekben találtam: Selidosema brunnaearia Vili., Clorissa pulmentaria Guen., Pachetra saeittigera Hufn., Agrotis cinerea Schiff., Perigrapha i-cinctum Schiff., Li gephvla limo- Sa.Tr., Oporinia croceago Schiff.. Eutelia adulatrix Hbn., Idaea aureolaria Schiff., I. rubraria Stgr., Boarmia viertlii Bhtsch., Gnophos obscurata Hbn. Figyelemre méltó az Eutelia adulatrix
