S. Mahunka szerk.: Folia Entomologica Hungarica 45/2. (Budapest, 1984)

Társaság Választmányának. Mint meghívott előadó 1941-1942-ben a Kertészeti Főiskolán, majd 1953-1960 között az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, a hetvenes évek elején a Szegedi József Attila Tudományegyetemen növényvédelmi állattant adott elő. Ez utóbbi tevékenységét 1971-ben a Szegedi József Attila Tudományegyetem címzetes egyetemi tanári kinevezéssel ismerte el. Ismereteinek gazdag tárháza, lebilincselően érdekes előadásaiban csillant meg a hazai szakemberek előtt legjobban. Ilyenkor lehetett érezni, hogy rendkiviili egyéniséggel állunk szemben, aki a részletek mellett mindig az egészet tartotta szem előtt. Ilyen irányú képességét minden bizonnyal a szülői házból hozta magával, ahol a filozófus apa volt az első igazi tanítómestere. 56 évet átívelő tudományos működése során 12 külföldi tanulmányúton ill. kongresszuson vett részt és tartott előadást. 118 tudományos publikációja jelent meg magyar, német és angol nyelven hazai és külföldi szaklapokban. Számos növényvédelmi szakkönyvben terjedelmes fejezeteket írt. A magyaron kivül német, angol, francia, szlovák és orosz nyelveken is értett. Dr. SZELÉNYI Gusztáv, 17 éven át volt hivatali főnököm, mindannyiunk szeretett Guszti Bácsija. Szenvedélyesen szerette a természetet. Amikor csak tehette a természetet járta és kedvenc rovarait, a mikrohymenopterákat gyűjtötte. Legkedvesebb túrahelye a Magas-Tátra volt. A természet- és környezetvédelem fontosságát korát messze megelőzve felismerte. Mély humánummal teli emberi magatartását mindenki megérezhette, aki valaha is kapcsolatba került vele. 1982. október 14-én váratlanul hunyt el. Október 22-én búcsúztatták a Farkasréti temető halottas házában, a szaktudomány nevében Dr. JERMY Tibor és Dr. KASZAB Zoltán akadémikusok. Az urnaelhelyezés november 5-én volt. Halálával a magyar és a nemzetközi entomológiai tudományt, ma még alig felmérhető veszteség érte. Dr. SÁRINGER Gyula DR. SZELÉNYI GUSZTÁV A NÖVÉNYVÉDELMI ENTOMOLÓGUS SZELÉNYI Gusztáv munkásságának jelentős része a növényvédelmi rovartanhoz kötődött. 1926tól 1968-ig a Növényvédelmi Kutató Intézet Állattani Osztályán, illetve ennek jogelődjén, a Magyar Királyi Rovartani Állomáson dolgozott. Ezt a 42 évet, amelyből 8 évet napszámbéres létszámfeletti szakmunkaerőként, 26 évet az Állattani Osztály vezetőjeként töltötte el, - akkor kezdte, amikor a Rovartani Állomás főnöke JABLONOWSKI József, a magyar alkalmazott rovartan mindmáig legkiemelkedőbb alakja volt. Noha mindössze két esztendeig szolgáltak egyidejűleg az Állomáson, SZELÉNYI büszkén vallotta magát JABLONOWSKI tanítványának. Ezt nemcsak szóban emlegette előttünk, hanem írásbeli bizonyítékát is adta a Tetrastichus jablonowskli új fajnév adásakor; a dedikációban ugyanis ez áll: "tanítványi hűséggel és a mesternek kijáró mélységes hálával ... " (1937-40). A példakép követése megnyilvánult nemcsak SZELÉNYI meg nem alkuvó emberi magatartásában, hanem a JABLONOWSKIéhoz hasonló széleskörű szakiról munkásságában is. A növényvédelem széles területével való kapcsolat annak idején adódott a Rovartani Állomás szűkös létszámú szakértő-gárdájából is. Mindenkire jutott a legkülönfélébb növényvédelmi kutatás, sőt gyakorlati munka is. így került SZELÉNYI is - munkába állásának első napjaiban - a marokkói sáska elleni védekezés helyszíni munkáinak kellős közepébe; doktori értekezése (1) utáni első nyomtatásban megjelent cikke is a sáskairtásról szól (1933). Akkor kedvelte ezt a szokatlan, mozgalmas munkát, azonban voltak a gyakorlati növényvédelemnek kényelmetlen, kellemetlen napjai is. A pajzstetü-mentesités érdekében végezni kellett faiskolai szemléket; a tehervagonoknál teljesített karanténvizsgálatokat még évtizedek után is kellemetlen munkaként emlegette előttünk. A mai mindent mérő világunkban, ha megnézzük SZELÉNYI Gusztáv megjelent tudományos munkáit, azt találjuk, hogy ezek több mint fele a Hymenopterákkal foglalkozó taxonómiai, faunisztlkai és parazita-biológiai cikkek, könyvrészletek teszik ki; több mint harmada a növényvédelmi tárgyú, de ha ehhez hozzáadjuk a zoocönológiai cikkeket - hiszen ezek tele vannak növényvédelmi rovartani példákkal, hivatkozásokkal - munkásságának csaknem fele növényvédelmi rovartan. Ebbe nem Is számítottuk bele a több tucatra menő olyan növényvédelmi ismeretterjesztő, népszerű nyomtatványo-