S. Mahunka szerk.: Folia Entomologica Hungarica 45/2. (Budapest, 1984)

gyik szerkezeti elemével, a produeens elemekkel jellemezhetjük. Ezek azonban kétségtelenül befolyásuk alá vonják magát a kérdéses vizl vagy szárazföldi térséget és hatnak az abban uralkodó mikroklímára is. A két fogalmat tehát nem lehet egymással szembeállítani, mert sokszorosan összeszövődtek anélkül, hogy azonosak volnának, ugyanis a biotópon kialakulható biocönózisra olyan döntő és csak a biotóp fogalma alá tartozó tényezők is hatnak, mint a kérdéses tér kozmikus, makroklimatikai és az élettelen közeg (talaj vagy vfz) kémiai viszonyai". Magát az életközösséget a következőképpen definiálja: "A biocönózis növényi és állati szervezetekből keletkező társulás, amely szerves vegyületeket termelő növényi szervezetek köré épül fel, egymással közösségben élő szerkezeti elemekből áll és a bioszféra egy meghatározott térségében arculatilag egységesen alakul ki". Ezt a definiciót tovább tárgyalva kifejti: "A meghatározás elengedhetetlen lényege, hogy mindenkor magában foglalja a növényi és állati szervezeteket, amennyiben ezek között a tér- és életközösség bizonyítható ... Míg azonban a biocönózis növényi elemei viszonylag helyhez kötöttek, az állati komponensek túlnyomó többsége, vagilitásánát fogva, ki-kitör a saját közösségéből, és ideigóráig Idegen közösségekbe vetődik el. Már csak ezért sem lehet egy növénytársulás faun áj át (állati töltetét) állattársulásnak nevezni, mert okvetlenül rejt magában vándorló elemeket, amelyeknek a térség kínálta energiaforrásokkal semmiféle kapcsolatuk nincsen". Nagyon megszívlelendő SZELÉNYInek az elmondottakból következő azon felismerése is, hogy egy adott növénytársulásban sohasem egy, hanem számos állattársulás, különösen gazdaközösség és tápnövényközösség, alakul ki, amelyek nem vagy alig befolyásolják egymást, egymástól függetlenül léteznek vagy hiányoznak adott térben és időben. Hangsúlyozza továbbá, hogy az élettársulás "túlnyomórészt egymástól független élőszervezetek együttese, amelyeket azonos munka csoportosít életformájuk által felismerhető egységekbe, azaz a biocönózis elemeinek valamelyikébe. Életközösségben tehát ezek a szerkezeti elemek vannak, és teljesen egyre megy, hogy ezeket mely fajok képviselik, mert utóbbiak cserélődhetnek, a kimaradt fajok helyébe újak lépnek anélkül, hogy az egyes elemek által végzett munka fennakadna". GHILJAROVval egyetértve vallja, hogy "központi irányítás alatt működő tevékenysége .... a biocönózisnak nincsen, következésképpen önszabályozóképessége sem lehet". Tisztelt Emlékülés! A rendelkezésemre álló idő korlátozott volta nem t'ette lehetővé, hogy SZELÉNYI Gusztáv biocönológiai elméletét teljes részletességgel ismertessem. Azonban úgy gondolom, az elmélet most felvillantott csomópontjai kellőképpen bizonyították, hogy mennyire a természet valóságára épült, s ennek következtében mennyire biztos alapot nyújthat a zoocönológiai kutatások számára. Rendkívül sajnálatos dolog, hogy SZELÉNYI (57) csak egy ízben, 1955-ben közölt e tárgyban egy németnyelvű cikket a "Beiträge zur Entomologie" című" folyóiratban, mert így a tudományágat ma nemzetközileg uraló angolszász ökológusok számára ismeretlen maradt. Jellemző az is, hogy hazánkban egyes agráregyetemeken oktatták és oktatják SZELÉNYI elméletét, de a tudományegyetemek - egy tanszék kivételével - nem vettek róla tudomást. A bevezetőben azt mondottam, hogy az ökológia egész fogalomrendszere átalakulóban van s hogy az ebben a munkában résztvevő hazai ökológusoknak feltétlenül tekintetbe kellene venniök SZELÉNYI Gusztáv ökológiai gondolatait is. Ennek a kivánságnak a megvalósulását tekintve azonban nem vagyok optimista. Ugyanis SZELÉNYI szünökológiai elméletét nem ködös fogalmak és spekulációszülte kategóriák jellemzik, hanem a megfigyelt természet nagyon ls kézzelfogható összefüggéseire épftett, világos fogalomrendszer fémjelzi. Nagyon félő, hogy ennyire a valóság talaján álló elmélet aligha kap polgárjogot abban az új ökológiai szemléletben, melynek középpontjában nem annyira a konkrét természet minél gondosabb és részletesebb vizsgálatát célzó törekvések, hanem sokkal inkább a hevenyészve összeszedett adatok feldolgozásának matematikai módszerei és ezek modern eszközei: "az elektronikus istenek" állnak. Dr. JERMY Tibor