S. Mahunka szerk.: Folia Entomologica Hungarica 44/2. (Budapest, 1983)
Értékelés Faunisztikai szempontból legfigyelemreméltóbb a Strangalia arcuata Panz. Nagy-patak völgyi előfordulása, amely az egyetlen hazai adat erre a montán fajra nézve. Hasonlóan értékes az eddig csak a Nyugat-Dunántúlról kimutatott fajok előfordulása: Leptura erythroptera Hagenb., Leptura dubia Scop., Callidium aeneum De Geer, Clytus lama Muls., Liopus punctulatus Payk. Érdemes kiemelni még a Zempléni-hegységben korábban más, egyéb lelőhelyről kimutatott ritka fajok ujabb előfordulását: Toxotus cursor L., Leptura maculicornis De Geer, Strangalia aethiops Poda. Oplosia fennie a Payk., Pidonia lurida Fabr. Cönológiai szempontból elsősorban azok a fajok érdemelnek figyelmet, amelyek csak egyes társulásokban, mint karakterfajok jelentkeznek. Ugyanakkor nem téveszthetjük szem elől, hogy a fajok egy része lárvastádiumban illetve imágóként más-más asszociációra lesz jellemző (egyes pollenevő, viráglátogató fajok). Csak telepitett fenyves állományokban - Piceetum cultum - fordultak elő a következő fajok: Spondylis buprestoides L., Arhopalus rusticus L., Asemum striatum L., Tetropium castaneum L., Tetropium fuscum Fabr., Rhagium inquisitor L., Hylotrupes bajulus L., Callidium aeneum De Geer, Callidium violaceum L., Acanthocinus aedilis L. Figyelemre méltó, hogy az irodalmi adatok szerint kifejezetten Piceetum faj Leptura rubra L. korhadó tölgytuskókból is rendszeresen előkerült. (L.-Q.subc). Hasonlóan érdekes a Leptura maculicornis De Geer és a Leptura dubia Scop. Alnus glutinosae fajként való előfordulása. A bogarak lárvái az égeresben szálelegyesen előforduló lucokban fejlődnek, nagyobb elterjedésüknek feltehetően a mikroklímájában a környező hegyektől lényegesen eltérő, É-felé nyitott, hideg patakvölgy a fajra nézve kedvező ökológiai viszonyai szabnak határt (fenyőtelepitésekkel minden irányban sürün találkozunk!). A vizsgált acidofil talajú erdőtársulások - Luzulo - Quercetum subcarpaticum, Luzulo - Fagetum subcarpaticum, Quercus petraeae - cerris subcarpaticum - a középhegységi nagyobb elterjedésü fajok előfordulását mutatták: Rhagium morda x De Geer, Grammoptera ruficornis Fabr., Allosterna tabacicolor De Geer, Strangalia maculata Poda, Strangalia melanura L. stb. Ezekben a mészkerulő tölgyesekben és bükkösökben is azonban, elsősorban É-i expozícióban, színező elemként magashegyi fajok is megjelennek: Toxotus cursor L., Clytus lama Muls. A középhegységi bükkösök - Melitti - Fagetum subcarpaticum ezektől eltérő, jellemző fajainak bizonyultak: Xylo trechus rusticus L., Liopus punctulatus Payk., Saperda perforata Pall, és Ani sarthron barbipes Schrank. Az Aconito - Fagetum állományok jellemző faja a Rosalia alpina L. A faj a Mátra (Saskő), a Börzsöny (Királyháza stb.), a Bükk (Istállóskő, Nagymező stb.) előfordulásai is szigorúan az Ac.-F. állományokra esnek. A Nagy-patak völgyében Alnus glutinosae fajként való fellépése a Leptura maculicornis De Geer és a Leptura dubia Scop, előfordulásokkal állitható párhuzamba.Ez egybeesik a Rosalia alpina L. bakonyi Alnus glutinosae fajként való előfordulásával (pl. a Cuhavölgyben), illetve azzal a tapasztalattal, hogy a faj a nyugat-dunántúli dombokon elveszti Aconito Fagetum karakterét, és a hidegebb átlaghőmérsékletű és csapadékosabb területeken egyéb bükkös társulásokban is fellép. Csak a Tilio - Fraxinetum hungaricum állományok bizonyultak élőhelyül az Oplosia fennica Payk. számára. Feltétlenül figyelmet érdemelnek entomológiai szempontból a Zempléni-hegység észak felé nyitott patakvölgyei, amelyek Alnus glutinosae állományaiba sok magashegyi növényfaj mellett számos montán, sőt szubalpin rovar is lehúzódik. A Nagy-patak és az Osva-patak völgyeiben Alnus glutinosae tápnövényünek 24 cincérfaj bizonyult, köztük olyan fajok mint a Strangalia arcuata Panz., Leptura dubia Scop., Pidonia lurida Fabr. stb. Ezeknek a fajoknak egy része az Alpokaljáról már ismert volt, az Őrség és a göcseji dombok égerligeteiben pedig előfordulásuk biztosra vehető. A fitofág rovarfajok növénytársulások szerinti vizsgálata az asszociációk élőhelyi viszonyainak ismeretében segítséget nyújthat azok környezeti igényeinek jobb megismeréséhez. Ennek ismerete pedig gyakorlati szempontból is hasznos lehet. Dr. SZERÉNYI Gábor, Érd
