S. Mahunka szerk.: Folia Entomologica Hungarica 44/2. (Budapest, 1983)

Ujabb adatok a Keleti-Kárpátok nagylepkefaunájának ismeretéhez (Lepidoptera) New data to the knowledge of the Macrolepidoptera fauna of the Eastern Carpathians A Folia előző számaiban jelent meg két munkám, amelyek a szűkebben vett Keleti-Kárpátok nagylepkefaunájához is nyújtottak adatokat az Aranyos-Beszterce és a Békás, Békény hegyi patakok völgyeiből (BÁLINT 1980; 1981). A jelen rövid közlemény tekinthető a fent emiitettek folytatásának, ismertetve az 1981 nyarán tett hosszabb-rövidebb gyiijtőutak megfigyeléseit, amelyek legnagyobb része a hajdani Csik megye területére vonatkozik (ma jórészt judetul Harghita). Kutatóterületeink a Maros és az Olt felső folyása mentén, illetve a Keleti-Kárpátok két fontos hágójában, a Gyimesi- és a Békási-szorosokban voltak. Általában hegyi legelőkön, változatos kitettségü helyeken, a fenyő-övben gyűjtöttünk (Csikmenaság-Pottyond, Gyilkostó, Csikgyimes). De megfordultunk gyüjtőutjaink során a bükkös és a fenyves határzónájában (Tusnádfürdő környéke), az Olt mentén tölgyes-mogyorós kaszálókon (Csikzsögöd - Csikszentkirály), továbbá hegyi patak- és folyóvölgyekben (Gyergyóbékás, Tusnádfürdő, Pottyond, Csikgyimes-Tarhavaspataka), zárt és nyilt mészkősziklagyepekben (Gyilkostó és Gyergyóbékás környéke) is. Ezen gyüjtőutak során lelkes kutatótársam és kalauzom volt IZSÁK Zoltán csíkszeredai barátom, akinek ezen módon mondok köszönetet minden segítségéért. Kiemelésre érdemes adatok Az Eumedonia eumedon Rott, a hűvös mikroklimáju lápréteket kedveli, ahol tápnövényei, a gólyaorr (Geranium) félék tenyésznek. Ez a boglárkalepke a Kárpát-medencében a nagyobb folyók felső szakasza mentén, havasi medencékben és patakvölgyekben repül, előfordulása szigetszerű. A Székelyföld több pontjáról ismert (Csikszereda-Suta, Bodoki-hegyek) az Olt mellékéről. Valószínű, hogy előfordul a Gyergyói-medencében is, mivel a Maros alsóbb szakaszán, Szászrégen mellett ismeretes egy populációja. További erdélyi adatai: Kolozsvár környéke, Torockószentgyörgy (KÖNIG Frigyes levélbeli közlése), Magyarkapus (SZABÓ Gyula gyűjteményében) a Gyalui-havasokban a Jára-völgye és Brassó mellett a Rozsnyói-szoros. Mi a csikszentkirályi Borsárosban gyűjtöttük több példányát. Tápnövénye itt dúsan tenyészik, az imágók ezek közelében tartózkodnak. A nőstények általában a Geranium szárán vagy virágán üldögélnek, a himek aktivak, igen sebes röptűek. Felhősödés esetén az állatok rögtön megülnek, nyugodtak, nehezen verhetők ki a fűből. Figyelemre méltó a melegkedvelő Hyponephele lycaon Rott, alcsikl előfordulása. Ez a szemeslepke - mint rokonai - kedveli a xerofil réteket, igy egészen alacsony tengerszint feletti magasságban, de magashegységek sziklalejtőjén is él. Valószínűleg ilyen tipusu élőhelyekre vonatkoznak erdélyi és bánáti vonatkozású irodalmi adatai: Erdélyi-érchegység; Vulcan; Herkulesfürdő; Domogled, Münte Closani, Orsovai-hegység: Münte Arjana. Mi az Olt mentén Csikszentkirály és Csikzsögöd között, száraz tölgyes-mogyorócserjés réteken gyűjtöttük. Ismeretes még Gyimesközéplokról (a KOVÁCS fivérek gyűjtése, IZSÁK Zoltán szóbeli közlése), de valószinü, hogy Hargita megyében az Olt és a Tatros mentén, a Hagymás havasain több helyen él. A Baptria tibiale Esp. a középhegységi felső lomberdőzóna egyik jellegzetes Geometrida faja, amelyet mi a Szent Anna tó mellett gyűjtöttünk nappal, A példány málnalevélen sütkérezett. Az imágó életmódjáról keveset tudunk, az irodalom csak Mehádiáról, Almásmezőről, a Retyezátból és a B od oki-hegyekből emliti. Helységek magyar-román névmutatója (zárójelben a ma hivatalos román elnevezések): Almafa-telep (Poiana Márului); Brassó (Brasov); Csikgyimes-Tarhavaspataka (Ghimes-Valea Tarhäus); Csikmenaság-Pottyond (Armaseni-Potiond); Csikszentkirály (Slncíraieni); Csikszereda