S. Mahunka szerk.: Folia Entomologica Hungarica 44/2. (Budapest, 1983)

Ujabb adatok a Keleti-Kárpátok nagylepkefaunájának ismeretéhez (Lepidoptera) New data to the knowledge of the Macrolepidoptera fauna of the Eastern Carpathians A Folia előző számaiban jelent meg két munkám, amelyek a szűkebben vett Keleti-Kárpátok nagylepkefaunájához is nyújtottak adatokat az Aranyos-Beszterce és a Békás, Békény hegyi patakok völgyeiből (BÁLINT 1980; 1981). A jelen rövid közlemény tekinthető a fent emiitettek folytatásának, ismertetve az 1981 nyarán tett hosszabb-rövidebb gyiijtőutak megfigyeléseit, amelyek legnagyobb része a hajdani Csik megye területére vonatkozik (ma jórészt judetul Harghita). Kutatóterületeink a Maros és az Olt felső folyása mentén, illetve a Keleti-Kárpátok két fon­tos hágójában, a Gyimesi- és a Békási-szorosokban voltak. Általában hegyi legelőkön, változatos kitettségü helyeken, a fenyő-övben gyűjtöttünk (Csikmenaság-Pottyond, Gyilkostó, Csikgyimes). De megfordultunk gyüjtőutjaink során a bükkös és a fenyves határzónájában (Tusnádfürdő környéke), az Olt mentén tölgyes-mogyorós kaszálókon (Csikzsögöd - Csikszentkirály), továbbá hegyi patak- és folyóvölgyekben (Gyergyóbékás, Tusnádfürdő, Pottyond, Csikgyimes-Tarhavaspataka), zárt és nyilt mészkősziklagyepekben (Gyilkostó és Gyergyóbékás környéke) is. Ezen gyüjtőutak során lelkes kutatótársam és kalauzom volt IZSÁK Zoltán csíkszeredai bará­tom, akinek ezen módon mondok köszönetet minden segítségéért. Kiemelésre érdemes adatok Az Eumedonia eumedon Rott, a hűvös mikroklimáju lápréteket kedveli, ahol tápnövényei, a gólyaorr (Geranium) félék tenyésznek. Ez a boglárkalepke a Kárpát-medencében a nagyobb folyók felső szakasza mentén, havasi medencékben és patakvölgyekben repül, előfordulása szigetszerű. A Székelyföld több pontjáról ismert (Csikszereda-Suta, Bodoki-hegyek) az Olt mellékéről. Valószí­nű, hogy előfordul a Gyergyói-medencében is, mivel a Maros alsóbb szakaszán, Szászrégen mel­lett ismeretes egy populációja. További erdélyi adatai: Kolozsvár környéke, Torockószentgyörgy (KÖNIG Frigyes levélbeli közlése), Magyarkapus (SZABÓ Gyula gyűjteményében) a Gyalui-havasok­ban a Jára-völgye és Brassó mellett a Rozsnyói-szoros. Mi a csikszentkirályi Borsárosban gyűj­töttük több példányát. Tápnövénye itt dúsan tenyészik, az imágók ezek közelében tartózkodnak. A nőstények általában a Geranium szárán vagy virágán üldögélnek, a himek aktivak, igen sebes röp­tűek. Felhősödés esetén az állatok rögtön megülnek, nyugodtak, nehezen verhetők ki a fűből. Figyelemre méltó a melegkedvelő Hyponephele lycaon Rott, alcsikl előfordulása. Ez a sze­meslepke - mint rokonai - kedveli a xerofil réteket, igy egészen alacsony tengerszint feletti ma­gasságban, de magashegységek sziklalejtőjén is él. Valószínűleg ilyen tipusu élőhelyekre vonatkoz­nak erdélyi és bánáti vonatkozású irodalmi adatai: Erdélyi-érchegység; Vulcan; Herkulesfürdő; Domogled, Münte Closani, Orsovai-hegység: Münte Arjana. Mi az Olt mentén Csikszentkirály és Csikzsögöd között, száraz tölgyes-mogyorócserjés réteken gyűjtöttük. Ismeretes még Gyimeskö­zéplokról (a KOVÁCS fivérek gyűjtése, IZSÁK Zoltán szóbeli közlése), de valószinü, hogy Hargita megyében az Olt és a Tatros mentén, a Hagymás havasain több helyen él. A Baptria tibiale Esp. a középhegységi felső lomberdőzóna egyik jellegzetes Geometrida faja, amelyet mi a Szent Anna tó mellett gyűjtöttünk nappal, A példány málnalevélen sütkérezett. Az imágó életmódjáról keveset tudunk, az irodalom csak Mehádiáról, Almásmezőről, a Retyezátból és a B od oki-hegyekből emliti. Helységek magyar-román névmutatója (zárójelben a ma hivatalos román elnevezések): Almafa-telep (Poiana Márului); Brassó (Brasov); Csikgyimes-Tarhavaspataka (Ghimes-Valea Tarhäus); Csikmenaság-Pottyond (Armaseni-Potiond); Csikszentkirály (Slncíraieni); Csikszereda

Next

/
Thumbnails
Contents