S. Mahunka szerk.: Folia Entomologica Hungarica 34/2. (Budapest, 1981)

FOLIA ENTOMOLOGICA HUNGARICA ROVARTANI KÖZLEMÉNYEK XIII (XXXIV) 2 1981 P- 5-6 Megemlékezés Dr. REÏCHART GÁBOR-ról (1917-1979) REICHART GÁBOR korán eljegyezte magát a növényvédelmi rovartannal; szolgálati idejének nagy részét, mintegy 35 évet, a Növényvédelmi Kutató Intézet Állattani Osztályán töltötte. Ez alatt, az emberi mérték szerinti hosszú idő alatt, nagy odaadással szolgálta a kertészeti és mezőgazdasági rovartant, azonban a változó igényeknek megfelelően soha nem tért ki erdészeti, raktári, karantén és egyéb alkalmazott rovartani feladatok vizsgálata és megoldása elől sem. Mégis legotthonosabban a gyümölcs és a szőlő kártevőinek kutatása területén mozgott. Kutatott fő kártevő csoportját a sodrómolyok, s általában a gyümölcskertészetben előforduló molylepkék képezték, s életének különösen utolsó két évtizedében mintaszerű rendszerességgel foglalta össze és adta közre a nagy szorgalommal összegyűjtött, temérdek biológiai észlelésének eredményeit. Szegeden született 1917. május 16-án. Középiskoláit Szegeden kezdte, Budapesten fejezte be. A budapesti tudományegyetemen végzett természetrajzi-vegytani tanulmányok után 1940-ben szerzett tanári oklevelet. Mindvégig állami szolgálatban volt, amelyet 1939-ben kezdett egyetemi díjtalan gyakornokként a Műegyetem Mezőgazdasági Növénytani Tanszékén. Ugyanezen év végétől már a Vetőmagvizsgáló Állomás genetikai laboratóriumában (ez röviddel utóbb Növénynemesitéstani és Örökléstani Kutató Intézetté alakult) nyert alkalmazást, ahol 1941-től kisérletügyi gyakornok lett. Maga kérte az érdeklődési körének megfelelőbb Növényvédelmi Kutató Intézethez való áthelyezését és 1943 novemberétől kezdve nyugdíjazásáig (1978. június) az Állattani Osztályon dolgozott, amely ezen idő nagy részében SZELÉNYI GUSZTÁV vezetése alatt állott. Itt kezdetben kisérletügyi adjunktusként, 1952-től tudományos munkatársként, 1962-től tudományos főmunkatársként, 1977-től tudományos tanácsadóként dolgozott és 1970-77 között az Állattani Osztály osztályvezető helyettese is volt. Rövid szenvedés után halt meg 1979. november 19-én. Korábbi munkásságának elismeréseként 1952-ben a mezőgazdasági tudományok kandidátusa elmet, ennek alapján 1960-ban a budapesti ELTE-n egyetemi doktori cimet kapott. A gyümölcsfaféléken élő molylepke együtteseken végzett eredményes vizsgálataiért 1976-ban elnyerte a mezőgazdasági tudományok doktora cimet is. A Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója kitüntetést két Ízben (1962, 1970) kapta meg. A Magyar Rovartani Társaság - amelynek 1948 óta tagja, később több éven keresztül választmányi tagja volt - 1977-ben neki Ítélte a Frivaldszky Emlékplakett ezüst fokozatát. A Munka Érdemrend bronz-fokozatát 1978-ban, nyugdíjba menetelekor kapta meg. REICHART GÁBOR a gazdasági, alkalmazott rovartan csaknem teljes területét művelte és munkássága nemcsak ezért széles horizontú, hanem azért is, mert nem sajnálta az időt népszerű, ismeretterjesztő, a mindenkihez szóló apró cikkektől sem. Ezek számra nézve csaknem felét teszik ki Írásban megjelent cikkeinek, azonban bennük is igen sok eredeti, saját megfigyelést találunk. Közel 100-ra tehető tudományos dolgozatainak száma, ezek közül kiemelkednek a bimbólikasztó bogárról, az amerikai szövőlepkéről, a téli araszolókról, kártevő diszbogárfajokról, különböző zöldségfélék kártevőiről, de elsősorban a sodrómolyokról, s általában a különböző gyümölcsnemeken élő molylepkefajok biológiájáról, s az ellenük lehetséges védekezési módszerekről irt tanulmányai. Még kiemelkedőbbek azok a könyvek, könyvrészletek, amelyekben a Hyphantrlával (1953), a termesztett növények védelmével (1958), a szőlő védelmével (1968) foglalkozik. Ezekben eredeti