S. Mahunka szerk.: Folia Entomologica Hungarica 34/2. (Budapest, 1981)

Telenomus aradi Kozlov, új a magyar faunában (Hymenoptera: Scelionidae) Telenomus aradi Kozlov, new to the fauna of Hungary (Hymenoptera : Scelionidae) 1978 óta kisérem figyelemmel az Aradus cinnamomeus Panzer kéregpoloskafaj életmódját a Vácrátóti Arborétum mellett elterülő ültetett fenyvesben, melyben fekete- és erdei fenyő keverten fordul elő. A fák kora kb. 10-15 év, tehát abban a korban vannak, amikor tőlünk északabbra ez a kéregpoloska óriási károkat okozhatna rajtuk. Ebben az erdőben is igen elszaporodott, egy-egy fán több száz, néha ezernél is több egyedet számláltam. A lelenomus aradi Kozlov az Aradus cinnamomeus petéjében fejlődik. Eddig csak a Szovjetunió európai területeiről, Svédországból és Finnországból ismert, a mostani egyben az ismert legdélebbi adata. Idén nyáron és ősszel számos példányát gyűjtöttem be ugy, hogy fenyőkérget gyűjtöttem nylonzacskóba (a kéregpoloskákkal együtt) s a kéregdarabkákat mikroszkóppal átvizsgálva kerültek elő a parányi fürkészek. A példányokat Dr. SZELÉNYI Gusztáv határozta meg. Előfordulásuk nemcsak faunisztikailag érdekes. A másik okot bagolylepkék szolgáltatják. MIKKOLA (1976) leirja 9 északi Xestia-faj (Lepidoptera: Noctuidae) rajzását. Ezek két év alatt fejlődnek ki, a két telet fiatal, illetőleg fejlett lárvaként vészelik át. A kilenc faj - azonos területen vagy páros, vagy páratlan években rajzik, de mindig ugyanabban az évben. A jelenségre a következő magyarázatot adja: ez egy - egyelőre ismeretlen - egyéves fejlődésü parazita (vagy prédátor) és a kétéves fejlődésü bagolylepkék egyed sűrűségtől függő regulációjának eredménye. Ha az egyik évben a bagolylepkéknek nincs, vagy csak kevés lárvája található a területen, a következő évben, amikor sok lárvája lesz, kevés lesz a parazita. Megfelelő feltételekkel megalkotott modelljükkel 540 éven át követték a hipotetikus parazita-gazdaállat interakciót, amikorra egy - szintén hipotetikus - lepke bevándorlás hatása a kétéves migrációs periodicitást megzavarta. Az Aradus cinnamomeus egyedfejlődése két évig tart. Az egyik nyáron lerakott petékből őszre L4 lárvák lesznek, ezek telelnek át. A jövő telet már imágóként vészelik át, s a tavaszi-koranyári párzás után rakják le petéiket. Mivel az azévi imágók csak őszre fejlődnek kl, a két "nemzedék" párzása kizárható, vagyis feltehetjük, hogy akár ugyanazon a fenyőfán is ugyanannak a fajnak két izolált populációja él. S hogy mi köze a bagolylepkékhez? Skandináviában az Aradus cinnamomeusnak csak az a populációja él, mely páros számú években petézik. Hazai adataim szerint a páros számú években petéző populáció egyedsürüsége jóval nagyobb, mint a páratlan években petézőé. S talán a Teleno mus aradi a parazita - MIKKOLA hipotetikus parazitája - mely ennek a kéregpoloskafajnak kétéves fejlődési ciklusát kialakíthatta és fenntartja, ha MIKKOLA feltételezése a cinnamomeusra is érvényes. E helyen szeretném megköszönni Dr. SZELÉNYI Gusztávnak a parazita meghatározását, BÉKÉSI Lászlőnénak és ÚJHELYI Ágostonnénak a kéregminták válogatásában nyújtott segítségét. • Irodalom: BRAMMANIS, L. (1975): Die Kieferrindenwanze Aradus cinnamomeus Panzer (Hemiptera-Heteroptera). Ein Beitrag zur Kenntnis der Lebensweise und der forstlichen Bedeutung. - Studia Forestalia Svecica, 123, Stockholm - MIKKOLA, K. (1976): Alternate-year flight of northern Xestia species (Lep., Noctuidae) and its adaptive significance. - Ann.Ent.

Fenn., 42(4): 191-199. - KOZLOV, M.A. (1978): Scelionodae. - In: Opredelitel naszekomUh jevropejszkoj csaszti SzSzSzR, 3(2), Moszkva-Leningrád. Dr. VÁSÁRHELYI Tamás, Budapest