S. Mahunka szerk.: Folia Entomologica Hungarica 33/2. (Budapest, 1980)

előfordulnak, ahol a fitofág atkák megtalálhatók. Vizsgálati területem - a Szarvasi Arborétum - dendrofil atkafaunájáról a Folia ent. hung. XXXII. 1. (1979) kötetében már beszámoltam. Abból a célból, hogy tisztázzam: vajon a ragadozó atkák a külföldről betelepített növényekkel kerültek hazánkba, vagy őshonosnak tekinthetjük azokat, atka-gyűjtéseket végeztem a Tőserdő faállományán is. Az 1977-1979 évek közötti felvételezéseim során 15 növényfajt vizsgáltam meg acarológiai szempontból. Összesen 27 (fitofág és ragadozó) faj került elő a vizsgálatok során (1. sz. táblázat). Megjegyzem, hogy a Tetranychus telarius L. és a Tetranychus atlanticus McG. fajokat kevert populációkban észleltem. A 3 év során - a vegetációs időszakokban végzett gyűjtéseim alapján - a táblázatban közölt fajokat általánosan elterjedt fajoknak találtam. A nagy számú ragadozó atkafaj (15) s a ragadozók tömeges megjelenése alapján nyilvánvaló, hogy a kémiai növényvédelemben nem részesitett területeken számithatunk a ragadozó atkák természetes korlátozó tevékenységére. SZABÓ Pálné dr., Szarvas Folia ent. hung., XLI (XXXIII). 2. 1980 A Noctua interjecta Hbn. magyarországi előfordulása (Lepidoptera: lNoctuidae) The occurrence of JNoctua interjecta Hbn. in Hungary (Lepidoptera: Noctuidae) Az utóbbi időben a hazai Noctua (Triphaena) fajok köre kettővel bővült: más fajok között felismerték a N. interposita Hbn. hazai példányait, illetve az utóbbi években került elő a Duna-Tisza köze déli részéről a N. haywardi Stamp. (Utóbbinak 3 példányát magam is gyűjtöttem Ásotthalmon, 1979. július 21-én, és arra a meggyőződésre jutottam, hogy ez a faj megtelepedett, nem pedig vándorfaj . ) MARTON Zsófia munkatársam 1976-77-ben rendszeresen gyűjtött a Zselic nyugati peremén fekvő Hedrehely község határában. Ez a vidék zömében kulturterület, ennek ellenére meglehetősen sok faj került elő onnét, köztük kimondott ritkaságok is. Az anyagot feldolgoztam és publikáltam (UHERKOVICH Á., 1978. Belső-Somogy és a Zselic határvidékének lepidopterológiai viszonyai. Somogyi Muz. Közi. 3: 503-518.) Azonqan az anyagban lévő egyik Noctua faj tévesen került bele az idézett cikkbe, s utóbb kiderült, hogy a Noctua interjecta Hbn. első hazai példánya ez. Adatai: Hedrehely, 1977.Vni.8., leg. Márton Zsófia (coll. Janus Pannonius Múzeum, Pécs). A Noctua interjecta Hbn. két, egymástól élesen elütő európai alfajra tagolódik. A N.

interjec- ^ta interjecta Hbn. Európa déli részein fordul elő. A Természettudományi Múzeum (Budapest gyűjteményében jugoszláv Macedóniából (Prllep) származó példányai vannak. Ezekkel teljesen azonos a most megtalált hazai példány. Nyugat-Európa alfaja a sötétebb szinü N.interjecta caliginosa Schaw. Nem tisztázott kérdés, hogy vajon nálunk honos-e ez a faj, vagy pedig alkalmi bevándorlásról van-e szó? A Noctua -fajok egy része - igy a hazai fajok többsége is - igen mozgékony, kisebb-nagyobb vándorlásra hajlamos. A viszonylag közeli Macedóniából pedig rövid idő alatt eljuthat a DélDunántulra, különösen, ha ezt a vándorlást időjárási tényezők is segítik. UHERKOVICH Ákos, Pécs