S. Mahunka szerk.: Folia Entomologica Hungarica 33/1. (Budapest, 1980)

észrevehető ágon, gallyon, levélen, rügyön, levélhónaljban, hajtásvégen, virágon - virágzaton rejtőzködtek azok. Biztos szemmel tudta elkülöniteni a gubacsot a gubacsra nagyon hasonlító más képződményektől. A faunisztikai újdonságokat már kinn a természetben felismerte - sohasem tért vissza gyüjtőutjairól ugy, hogy ne talált volna valami ujat. Valamennyi faunisztikai közleményére jellemző, hogy az adatok közlésén kivül mindig törekedett a gubacsokon keresztül rámutatni "a természet" pazar gazdagságára, a levonható általános tanulságokra. Cikkeinek sorából kiemelkedik "A gubacsképződés elméletei" cimü tanulmány. AMBRUS Béla a legnemesebb értelemben vett tudós ember volt, és e vélemény leginkább ennek a cikknek az elolvasása után alakulhat ki bennünk. Idevágó ismeretei felett magabiztosan uralkodott, azokat mértéktartóan és lebilincselően adta elő, nem elkendőzve a kiforratlan véleményeket és a további kutatások útjait. Találóan állapítja meg, hogy "A gubacs keletkezésének .. , elméletei a természettudományos világkép fejlődésének keresztmetszete". Valóban hosszú az az ut, amely a "fertelmes matériától" elvezetett a gubacs mai entomológiai-növényfiziológiai értelmezéséig. Cecidológiai munkásságának legmaradandóbb alkotása a "Cynipida-gubacsok - Cecidia Cynipidarum" cimü könyv, mely 1974-ben jelent meg a "Magyarország Állatvilága" akadémiai sorozatban. A mü kizárólag darazsak (Cynipidae) okozta gubacsokról szól. Faunamüvünk szokásos felfogásától eltérően nem magát a gubacsdarazsakat, hanem az általuk okozott bámulatosan sokféle gubacsot tudjuk meghatározni. A mü háromnegyede a tölgy egyes részein (gyökér, hajtás, rügy, levél) megjelenő gubacsokkal, majd a juhar és 16 lágyszárú növény gubacsaival foglalkozik. A bevezetőben rövid és mégis alapos áttekintést olvashatunk a cecidológiáról. E helyen kell megemlékeznünk arról, hogy AMBRUS Béla a cecidológián kivül igen jelentős kutatómunkát végzett a hazai numizmatikában és a papírpénzek történetében. Még megérhette "A Magyar Tanácsköztársaság pénzrendszere" cimü könyvének a megjelenését 1979-ben. Érem- és különösen magyar papirpénz-gyüjteményét pedig országosan a legjobbak között tartották számon. Mint kollégára és barátra a legkellemesebb emlékekkel gondolunk. Rendkivül szerény ember volt, ugyanakkor mindig kész volt arra, hogy másokon segítsen akár jó tanácscsal, baráti támogatással, vagy akár tettekkel is. Gondolkodására jellemző volt gyakran elmondott erkölcsi értékelése: egy ember annyit ér, amennyit másoknak adni tud. Halála nagyon váratlanul ért bennünket. Előtte alig egy héttel tervezgettük legközelebbi kiskunsági gyüjtőutunkat. Az indulás napján értesültünk arról, hogy súlyos betegen kórházba szállították. Mikor hazatértünk, tudtuk meg a tragikus hirt, hogy 1979. augusztus 22-én rövid szenvedés után elhunyt. Mint hamarosan kiderült, előző gyüjtőutján kullancs fertőzte meg vírusos agy velőgyulladás sal, ami tragikus hirtelenséggel végzett vele. Tudományunk hősi halottja, sohasem felejtkezünk meg Róla! Ambrus Béla irodalmi munkásságának jegyzéke 1. Ökológiai megfigyelések a gubacsfaunában. A csepel-szigeti Kisduna-ág és SzilvásváradSzalajkavölgy gubacsai. - Állattani Közlem., 1957, 46 (1-2): 19-32. 2. Hogyan képződik a gubacs? - Élet és Tudomány, 1957, 12 (33): 1046-1048. 3. Állatföldrajzi vizsgálatok Sopron környékének gubacsfaunáján. - Állattani Közlem., 1958, 46 (3-4): 159-175 + 1 fotótábla 4. Adatok a hazai gubacsfauna ismeretéhez. I. - Folia ent. hung., 1959, 12_: 511-526. 5. Adatok a hazai gubacsfauna ismeretéhez. II. - Folia ent. hung., 1960, _13: 61-67. 6. Adatok a hazai gubacsfauna ismeretéhez. III. - Tolia ent. hung., 1960, 13: 313-353. 7. Gubacsok a Kámoni Arborétumból. - Állattani Közlem., 1960, 47 (3-4): 17-28 + 1-4 fotótábla 8. A Kőszegi-hegység növényzetének gubacsai. - Állattani Közlem., 1961, 48: 19-32. 9. A gubacs. - Term. tud. Közi., 1961, 5 (92) (2): 67-69. 10. Uj fenyőkártevő a magyar faunában (Dreyfusia prelli Grosm.). - Folia ent. hung., 1961, 14: 207-215.