S. Mahunka szerk.: Folia Entomologica Hungarica 33/1. (Budapest, 1980)
félig tartott és utána átment csendes esőbe. Másnap reggel fél hatkor felébredtem és kinéztem a sátorból, minden nedves volt. Már vissza akartam fordulni, mikor az egyik akáclevélen észrevettem a Metal ampra cinnamumea egy példányát, amely éppen elrepülni készült. Gyorsan ölőüvegért nyúltam és megfogtam. Körülnéztem és a hajnali fényben több lepkét láttam mozogni, ezen felbuzdulva gyorsan felöltöztem és elkezdtem a vadászatot. Az akácosban hamarosan elfogytak a lepkék! A borókás réten foltokban állt a köd. Megkíséreltem gyűjteni a bokrokon. Először rugdosással próbáltam felverni valamilyen állatot, de a vizcseppeken kivül más nem esett le. Ezek után a borókák ágait széthajtogattam és ugy igyekeztem keresni. Az ágakon és a tüleveleken a szárazabb részeken ültek a lepkék mozdulatlanul. Némelyik azonban éber volt és ledobta magát a bokor tövéhez. Többek között sikerült gyűjteni az Aethes rutilana és az Argyresthia abdominalis képviselőit. Az egyik bokor vizsgálatánál egy villogóan fényes abdominalis nagyságú, jellegzetes Argyresthia tartású állatot vettem észre. A lepke fénylőarany és ólomkék fényben játszott. Sikerült begyűjteni két példányt. Néhány nappal később, 1979. VI, 25-én Darányban, a temető melletti nyires-borókásban gyűjtöttem. Egy kopott példányt fogtam a Fenyőfőről ismert lepkéből. A TTM. palearktikus gyűjteményében megtaláltam : BJ^_stoJerje_^Uec^Lla Z. a faunára uj lepke. Észak- és Közép-európai faj. Hernyója Juniperus-fajok hajtásaiban él. A XVI/A kötet 3/15. oldalán a zárójel felbontandó! A darányi példányt helyeztem el a TTM. gyűjteményében. 1977. V. 22-én Nyirádon gyűjtöttem a nyires-borókásban, az országúttól mintegy 100 méterre. Az itt gyűjtött anyag egy részét félretettem későbbi határozás céljából. A következő évben ezen a területen a borókákat kiirtották, ezért kénytelen voltam mintegy másfél kilométerrel beljebb húzódni, ahol ideális gyűjtőhelyet találtam egy láp mellett. Az itt gyűjtött anyagból szintén volt néhány példány, melyet nem sikerült meghatároznom, de az előző helyen gyűjtőitekkel azonosak. Hosszas keresgélés után a palearktikus gyűjtemény stgitségével sikerült az egyik lepkét meghatározni. Kitűnt, hogy a Blastotere praecocella Z. európai faj, hazánkban még nem találták. Juniperus-fajok bogyóiban él a hernyója. A gyűjtési dátumok: 1978. V. 7. és 20. A XVI/A kötet 3/16. oldalán a zárójel felbontandó! A TTM gyűjteményében egy példányt helyeztem el. Az 1977. V. 22-i nyirádi gyűjtésen fogtam egy Argyresthiafajt, mely eddig számomra ismeretlen volt. A lepke kissé kopott volt, de azért annyit láttam, hogy fehér szinü és apró sötét foltok tarkitják. A lepkét félretettem. 1978. VI. 4-én újból Nyirádon jártam gyűjteni. A láp mellett két nyirfa között feszitettem ki a gyüjtőlepedőt. A maxim-lámpa begyújtása előtt még volt idő körülnézni. A nyirfák körül világos molyok röpködtek. Hálóval sikerült néhányat gyűjteni: az emiitett Argyresthia-faj példányai voltak. Sajnos a lámpa fél órai világitás után elromlott és az esti gyűjtésnek befellegzett. Másnap reggel korán felkeltem és körülnéztem a nyirfáknál. Megpróbáltam róluk felzavarni valamit, de nem sikerült. Véletlenül lenéztem a fa töve mellett álló csenevész kökénybokorra és a füvei félig-meddig befedett ágakon az előttem már ismert fehér Argyresthiafaj néhány példányát pillantottam meg. Összesen 17 darabot sikerült belőle gyűjteni. Igen jellegzetesen ültek, előre-hátra billegve, szinte bókoltak az ágakon, fűszálakon. Ezen a gyűjtésen más fajt hem is sikerült fogni. A határozásuk alkalmával kiderült, hogy az Argyresthia retinella Z. faunára uj lepkével állok szemben (l.ábra). Tápnövénye a Salix caprea, Quercus- és Betula-fajok. A TTM. gyűjteményében két példányt helyeztem el. A XVI/A kötet 3/20. oldalán a zárójel felbontandó! 1978. VII. 24-én a Zempléni-hegységben Rostallón gyűjtöttem. Az esti lámpázás alkalmával egy előttem ismeretlen molylepkét fogtam. Preparálás után derült ki, hogy az Arg yresthia sorbiella Tr. faunára uj fajjal van dolgom. Európai faj, tápnövényei Sorbus-fajok és Cotoneaster. A XVI/A kötet 3/20. oldalán a zárójel felbontandó! Az ERTI fénycsapdák válogatása során a Sopron-fáberréti fénycsapda anyagában 1978. III. 10-i dátummal egy S emioscopis anella Hbn. nevű faunára uj lepkét találtam (2. ábra). Az Állattár gyűjteményében találtam egy példányt 1975. III. 8-ról, szintén Fáberrétről. Irodalmi utalást nem találtam arra vonatkozóan, hogy közölték volna az adatot. Az 1975-ös példányt Szőcs József szedte ki az anyagból..Ezúton mondok köszönetet az ERTI-nek az anyag átengedéséért! Észak- és közép-európai faj, tápnövényei Betula-fajok. Valószínűleg a nagyon korai repülési idő miatt nem került elő eddig hazánkból. A XVI/A kötet 5/49. oldalán a zárójel felbontandó ! 1979. tavaszán AMBRUS Andrástól elkértem egy laposmolyt, melyet nem ismertem. A palearktikus gyűjtemény segítségével megállapítottam, hogy a faunára uj fajról van szó: Ago no pteryx subpropinqueUa Stt. Sopron, Horkai domb 1978. IX. 12. Közép- és dél-európai,
