S. Mahunka szerk.: Folia Entomologica Hungarica 32/1. (Budapest, 1979)

dorlepke-e. Nyilvánvalóan őshonos Kis-Ázsiában, illetve a Fekete-tenger partvidékén. Ugyan­akkor a Kreszna-szurdokbeli előfordulása inkább a faj vándorló jellegét huzza alá. Amikor 1975. augusztus 5-én itt gyűjtöttünk, vándorlepkék fantasztikus tömegű rajzása volt megfi­gyelhető. Az Autographa gamma sokezres tömegei mellett közel 1000 Chrysodeixis chaleytes, sok Trichoplusia ni , számos vándorló Heliothis ( maritima , obsoleta, peltigera ) és szender nyüzsgött a. higanygőzlámpák körül és a lepedőn. Valószinü tehát, hogy a faj, mint egy vi­szonylag ritkább s Közép-Európából már teljesen ismeretlen vándorlepke kerülhetett hazánk területére; bár azt a lehetőséget sem zárhatjuk ki, hogy az itt lepetéző nőstények utódai ked­vező esetben továbbfejlődhetnek és szaporodhatnak (1. az idei friss g példány). Az azonban már kevéssé valószinü, hogy a faj megtelepedése állandónak bizonyul s az eddigi kevés adat­ból jelentősebb mértékű szétterjedésre a Balkánon sem következtethetünk. (1. ábra) Hogy a Noctua haywardi felismerését gyűjtőink számára megkönnyitsük, közöljük habitusképét (2. ábra) és genitáliarajzát (3. ábra), mivel a használatos összefoglaló stan­dard-müvekben egyik sem található meg. Az elülső szárnyak alapszine élénk fahéjvörös, vál­tozó intenzitású típusos "bagolyrajzolattal", a hátsó szárnyak élénksárgák, széles fekete szegéllyel és két sugárirányú sötét sávval. A ^-genitalia rajzáról helykímélés végett a jobb oldali (a néző szempontjából!) valvát elhagytuk, a valvák különben teljesen szimmetrikusak. Kérjük gyűjtőinket, kisérjék figyelemmel ezt az érdekes, szép Noctuidae-t s jelez­zék a szerzőknek, amennyiben előfordulásáról ujabb adatok birtokába jutnának. 3. ábra: A Noctua haywardi genitáliája

Next

/
Thumbnails
Contents