S. Mahunka szerk.: Folia Entomologica Hungarica 31/2. (Budapest, 1978)

A Mecsek hegység jelentősebb fajai és azok hazai lelőhelyei A Mecsek hegység lepkéinek rendszeres felsorolása előtt külön is ismertetem több olyan fajnak az adatait, amelyek nemcsak a Mecsek, hanem a hazai lepkefauna kutatásának története szempontjából is jelentősek és igy nagyobb érdeklődésre tarthatnak számot Ezeket a fajokat a következő szempontok szerint csoportositottam. 1. A tudomány számára mint uj lepkefajt először a Mecsekben gyűjtötték és az innen származó példányok alapján irták le, vagy legalább is szerepük volt annak leirásában. Esetleg az eddig ismeretlen nőstény vagy him a Mecsekből került elő: Ectoedemia longicaudella Klim. - KLIMESCH e fajt Magyarországból (Pécs, Kecskemét környéke), valamint Dalmáciából és Törökországból származó példányok alapján irta le. T.M.: Bátorliget, 1959. VI. 14. (K et Sz); Budakeszi, 1952. VII. 29. (G); Kunadacs, 1958. VI. 10. (Ko). Nepticuia loranthella Klim. - KLIMESCH e lepkének aknáit Cserkuton, 1936. VI. 17. és Pécsett, 1937. VI. gyűjtötte. Az aknából az imágót is felnevelte. A holotypus 1936. VII. 7. a T.M. gyűjteményében van. Hazánkban ma már több helyről ismeretes. Leucoptera cytisiphagella Klim. - KLIMESCH e fajt Pécsett gyűjtötte és ennek alapján irta le. Később Olaszországban is megtalálták. T. M. : Pécs, 1937. VII. 10. cotypus (KI); Kaposvár, 1945. V. 24. (N). Coleophora pseudociconiella Toll. - TOLL e lepkét Ausztriából származó egyetlen him példány alapján irta le. Az eddig ismeretlen nőstény Zobákról 1964. VI. 1-én és egy him 1964. VIII. 5-én került elő. Genitáliai vizsgálatok alapján GOZMÁNY határozta meg, amelyek a T.M. gyűjteményében találhatók. Tetanocentria ochraceella Rbl. - REBEL egy nősiény alapján Ausztriából irta le. Hazánkból egy-egy nőstény a következő helyekről ismeretes: Bükk (Bálvány), 1949. VII. 15. (B); Nadap, 1951. VII. 12. (Ko); Kaposvár, 1953. VIII. 1. (N); Pécs, 1966. VII. 5. (B). A lepkének ismeretlen himjéből két példányt fogtam: Pécs, 1956. VII. 9., 1958. VI. 26. (det.GOZMÁNY). Az utóbbi a T.M.-ben van. Caryocolum inflativorellum Klim. - KLIMESCH a lepkét cserkuti és pécsi gyűjtései alapján irta le és eddig csak hazánkból ismeretes. A T.M.-ben levő lelőhely adatok: Pécs, 1937. VII. 27. cotypus (KI); Budaörs, 1949. VIII. 23. (G); Fót, 1949. VIII. 25. (J); Budakeszi, 1953. VIII. 1. , 14-29. (G); Sümeg, 1963. VIII. 12. (Ba). Eupithecia orphnata Bohatsch. - E fajt VIERTL fedezte fel Pécsett és BOHATSCH Ottó irta le, mint az E. scabiosata Bkh. változatát. Később megállapították, hogy önálló faj.Nógrád, 1942. VI. 13. (Ge); Mátraháza, 1942. VI. (Fabricius); Mátra, 1955. VII. 22. , 1965. VII. 6. (J); Bükk (Bálvány), 1949. VII.15. (B,I), 1951. VII. 15. , 1954. VI. 28., (B); Zempléni hg. (Istvánkut), 1951. VII. 4., Telkibánya, 1958. VII. 16. ; Fót, 1953. V. 23. (L); Sopron, 1955. VII. 14-18. (B); Budakeszi, 1955. VII. 16. (fcs); Börzsöny hg. , 1959. VI. 19. (Vo); Zobák,1964. 1964. VIII. 5. (B); Pákozd, 1970. VII. 25. (Petrich). Eupithecia ochridata Schütze et Pinker (=

szelenyii Vojnits) R. PINKER e fajnak hernyóit 1938-ban a Mecsek hegységben a szikii ürmön gyűjtötte, amelyből imágókat is kapott. Később SCHÜTZE a jugoszláviai Ochrid környékén is megtalálta és az ochridata nevet adta neki. Halála miatt a leirás azonban nem jelenhetett meg. A faj leirását PINKER 1968-ban közölte. Holotypus him, Pécs, 1939.V.e.l., allotypus nőstény, Pécs, 1939.V.e.l. Hernyója ősszel a Mecsekben és a Villányi-hegységben igen gyakori. Cegléden 1973.X. 28-án a hernyóit a seprős ürmön (A, scoparia W. et K. ) nagyobb számban gyűjtöttem, amelyekből nagy és sötét rajzolatú imágók a lakásban II. végén és III. elején keltek ki. Boarmia viertlii Bohatsch. A lepkét VIERTL Pécsett gyűjtötte, amelyet BOHATSCH 1883-ban irt le. Lelőhelyei: Fenyőfő (Sch); Simontornya, 1933. (Pi); Isaszeg, 1951. (I); Uzsa, 1952. VII. 22. (B); Bükk hg.: Szentlélek, 1952. VII. 22. (Ki), Baktai-tó, 1962. VII. 8. (J), Felsőtárkány (fcs), Sikfőkut, 1972-74. VII. (Gyulai P, Uh.Vz); Budakeszi, 1963. VII. 11., 19. (fcs); Vértes hg. (Kőhányás puszta), 1961. VII. 11. (G); Cserépfalu, 1963. VII. 10. (J); Csákvár, 1967. VII. 1.; Várgesztes, 1965. VII. (fcs); Zamárdi (Ré); Cucuüia formosa Rghf. - Pécsett a lepkét 1858-ban HABERHAUER J. fedezte fel, amelyet ROGENHOFER bécsi muzeológus irt le 1860-ban. Tápnövénye az Artemisia alba ssp. saxatilis Soó. Pécs, 1865, 1873. (coll. T. M. ), Pécsett (V), Pécsváradon (Hegyesy) nagyobb számban tenyésztették. A jelen században hernyóból többen nevelték (N, L, B ( Máriagyüd stb.)