S. Mahunka szerk.: Folia Entomologica Hungarica 31/2. (Budapest, 1978)

FOLIA ENTOMOLOGICA HUNGARICA ROVARTANI KÖZLEMÉNYEK (SERIES NOVA) 1978 XXXI. 2 p. 53-78 A Mecsek hegység lepkefaunája (Lepidoptera) Irta BALOGH I. (Érkezett 1977. december 1-én) Abstract: Based on a historical and critical review of all published and unpublished data and collections from the Mecsek Mts. (South Hungary), a detailed summary of the known lepidopterous fauna of the region is given; 1664 species (represented by about 350,000 exemplars, 170,000 deriving from light traps) are listed with all relevant details. Two special sections discuss species described from (or the unknown sex captured in) the Mecsek Mts. (1), and the species known in Hungary only from that area (2). A Mecsek hegység földrajzi helyzeténél fogva a ViUányi-hegységgel együtt legdélibb hegyvidékünk. Az itt folyó lepkészeti kutatások eredményei igy nemcsak hazánk faunájának megismerése, hanem állatföldrajzi szempontból is nagyobb érdeklődésre tarthat számot. A faunisztikai rész nagy terjedelme miatt azonban az egyes gyűjtőhelyek ökológiai, cönológiai ismertetésével, valamint a hegység lepkéinek áUatföldrajzi elemzésével nem foglalkozhatom. A Mecsek természeti képét is csak igen vázlatosan jeHemzem és ezért ennek részletesebb megismerése céljából, főleg azokra az idevonatkozó szakmunkákra utalok, amelyek az irodalmi jegyzékben is megtalálhatók. A Mecseket, tehát vizsgálati területemet szükségesnek tartom elhatárolni, főleg geomorfológiai szempontból az őt környező kistájaktól, mint a Baranyai-dombvidék, Völgység, Hegyhát, Zselic, mivel a faunajegyzékben felsorolt lepkék lelőhelyei ezen a határokon belül valók. A hegység határát délen Szentlőrinctől Bonyhádig általában a hatos úttal jelölik ki, de Apátvarasd, Erdősmecske és Mecseknádasd, Ofalu között benyúló területet ide kell csatolni. Északi határa Bonyhádtól nyugatra Kárászig nem vitatott. Kárásztól nyugatra már kétféle felfogás van. Az egyik szerint a határt a Magyaregregy, Kisbattyán, Mecsekpölöske, Oroszló vonallal lehet kijelölni, mivel a mezozoos kőzetek itt a felszinen vannak. A másik szerint a Kisvaszar, Tarrós közötti vonallal, ahol ezek a kőzetek a mélybe süllyedtek és a felszinen csak fiatalkorú üledékek vannak. Ez utóbbi mellett foglaltam állást. Nyugaton általában a Szentlőrinc, Dombóvár közötti vasútvonallal lehet elhatárolni. A hegység nagyjából délnyugat-északkeleti irányú, amely Szentlőrinc és Hidas között kb. 45 km hosszú, mig észak-déli irányban Pécs és Kisvaszar között a legszélesebb, kb. 21 km. A Mecsek közepes magasságú, erősen tönkösödött röghegység. A kéregmozgások következtében a hegység gerincvonulata a déli részen húzódik és ezáltal ez az oldal meredeken emelkedik ki. Geológiai felépitése nagyon változatos, amelyben a paleozóimtól kezdve a legfiatalabb képződményekig csaknem minden korszak képviselve van. Adélén kiemelkedő három hegytömeg közül a legidősebb a permi homokkőből és konglomerátumból áUó Jakabhegy (593 m). Triászmészkőből áU a Tubes (612 m), Misina (534m) vonulata, mig a Hármashegy (603 m)