S. Mahunka szerk.: Folia Entomologica Hungarica 31/1. (Budapest, 1978)

(Austria, 1. Schuster): COIFFAIT (1960) a fajt a Hyposcopaeus alnembe sorolta, de ujabb ismertetést tanulmányában nem közölt. LOHSE (1964) Közép-Európa déli területein elter­jedt, de nem közönséges fajnak tekintette. SCHEERPELTZ (1968) áreájaként Dél-Közép­Európa, Földközi-tenger vidéke, Kaukázus és Délkelet-Ázsia területeit sorolta fel. Auszt­riából: Kelet-Salzburg, Kelet-Alsó-Ausztria, Észak-Burgenland, Délkelet-Karinthia lelő­helyekről, mint "Phytodetricol" fajt közölte. A fentiek figyelembevételével, magyarországi előfordulása csaknem bizonyosnak tünt, ennek ellenére a budapesti Természettudományi Mú­zeum gyűjteményében helytállóan meghatározott példányát nem találtam. A teljes magyar anyag feldolgozása során 726 példányát találtam, amelyek többsége jelenlegi országhatárain­kon belüli területekről származik. így azon tul, hogy Magyarországra újnak bizonyult, meg­állapítottam, hogy faunaterületünkön a nem leggyakoribb faja. A muzeumunk gyűjteményében őrzött példányok adatainak elemzésével a következőket állapitottam még meg: a sikság és ritkán a dombvidék kisebb-nagyobb álló- és folyóvizeinek partján, vagy azok közelében él. Gyűjtöttek árvizi hordalékból, nedves erdei avarból, nádtörmelék közül, fűzfák tövéből, kor­hadó nyárfatuskókból, fügyökerek közül. A lápos, mocsaras területek, nedves erdők talaj­felszínének jellemző faja. Legkorábban III. 19-én, legkésőbben XI. 19-én gyűjtötték. Balatonederics 1 (Gy) - 1 (E), Balatonlelle 2 (Per), Budapest: 1 - Csiki-hegyek 1931. IV. 12. 1 (Die) - 1931. IV. 30. 1 (Die) - Törökbálint 1931. IV. 30. (Die), Bátorliget (Nyir­ség) 1948. V. 10-15. (K, Sz) - 1948. VI. 17-18. (K, Sz) - láp., - 1949. IX. 28. - X. 1. (K), Dárda 1908 (Kf), Keszthely 1909 (Gy), Kisbalaton: Zalavár: Diássziget 1950. III. 19. (K, Sz) ­III. 20. (K, Sz) - IV. 18. 2 (K) - X. 19. (Sz) - Vörs: Gyékényes-tó 1950. XI. 14. 300 (KL) ­1950. XI. 7-9. 8 (KL) - 1950. XI. 19. 158 (K, KL), Martonvásár 1955. V. 9. (K) - lenföld­ről., Mohács (E) - 1904. 4 (Kf) - 1909. (Kf), Neusiedler see, Ócsa: Nagyerdő É. 1952. X. 28. (KMÉ) - szénakazal alól, rostálva. - 1952. VIII. 25. (K) - erdőben rostálva. - 1952. IX. 16. 64 (K, Sz) - fügyökerek között rostálva. - 2 (K) - szénakazal, rostálva. - 1952. IX. 26. 56 (K) ­fügyökerek közül rostálva. - 1 (Hám, KMÉ) - szénakazal helyén egyelve. - 1952. X. 10. 23 (K) - szénakazal rostálva. - 2 (K) - rét: szénaboglya alatt rostálva. - Turjáni erdő 1952. IV. 24. 8 (K) - szénaboglya rothadó alja, rostálva. - DK. 1952. X. 30. 4 (K) - fűzfák töve rostál­va., Simontornya (Tolna megye) leg. Bernhauer? coll. (Kf), Siófok 35 (Licht), Szeged 1937. IV. 21. (St) - Újszeged 1933. III. 12. 2 (Er) - árvizi hordalékból., Székesfehérvár (Licht), Sződ 1919. IX. 10. 2 (Bi), Tabdi 1950. V. 27. 2 (K), Velencei-tó: Sukoró: tópart 1951. XI. 12. 26 (K) - nádtörmelékből: rostálva., Zamárdi (Somogy megye): Töreki-láp 1953. V. 8. 2 (K) ­korhadt nyárfatönkből. Irodalom 1. BERNHAUER, M. und K. SCHUBERT (1912): Staphylinidae I. In: Junk, W. Schenk­ung, S. (1912): Coleopterorum Catalogus. - Berlin, 5 (40): 191-288. - 2. BERNHAUER, M. (1940): Neuheiten den paläarktischen Staphylinidenfauna. (Col. Staph.) - Mitt. d. Münch. Ent. Ges. , _3_0: 622-642. - 3. BINAGHI, G. (1935): Studio sul génère Scopaeus Erichs. (Coleopt. Staphyl. ) - Mem. délia Soc. Ent. Ital., 14: 84-109. - 4. COIFFAIT, H. (1960): Démembre­ment du Genre Scopaeus et Description de 4 espèces nouvelles. (Coleoptera Staphylinidae) ­Rev. Franc, d'Ent. , 27 (4): 283-290. - 5. GANGLBAUER, L. (1895): Die Käfer von Mittel­europa. II. - Wien, 1 - 880. - 6. KU THY , D. (1896): Coleoptera. - In: Fauna Regni Hungá­riáé, Budapest, 1 - 208. - 7. LOHSE, G.A. (1964): Staphylinidae I. - In: Freude, H., Harde, K.W., Lohse, G.A.: Die Käfer Mitteleuropas, Krefeld, _4: 1-264. - 8. REITTER, E. (1909): Fauna Germanica. Die Käfer des Deutsches Reiches. IL - Stutgart, 1 - 392.- 9. ROUBAL, J. (1930): Katalog Coleopter I. - Praha, 1 - 527. - 10. SCHEERPELTZ, O. (1933):Staphylinidae. II. - In: Junk, W. Schenkung, S. (1933-34): Coleopterorum Catalogus, Berlin, 6 (129): 989­1500. - 11. SCHEERPELTZ, O. (1957): Vorläufige Diagnosen einiger neuen paläarktischen Arten und Formen der Gattung Paederidius Muls. Rey, Paederus Fabr. - (77. Beitrag zur Kenntnis der paläarktischen Staphyliniden). - Mem. del Mus. di Storia Nat. delà Venez. Tridenta., IL 447-475. - 12. SCHEERPELTZ, O. (1968): Coleoptera: Staphylinidae - In: Faunae Austriae, 15: 1 - 279. - 13. SZÉKESSY, V. (1943): Die Staphyliniden Ungarns VIII. ­Fragm. Faun. Hung., 6(3): 101-112. - 14. WINKLER, A. (1924-32): Catalogus Coleoptero­rum Regionis Palearcticae. - Wien, 1 - 1968.

Next

/
Thumbnails
Contents