S. Mahunka szerk.: Folia Entomologica Hungarica 31/1. (Budapest, 1978)

és Betula-félék rákos daganatain és gombáin él. Véleményem szerint a nyirádi erdőben csak a tölgy és a nyir jöhet számitásba tápnövényként. A TTM gyűjteményében 1 him és 1 nőstény példányt helyeztem el. FÁBIÁN György gyüjtőtársammal volt egy megállapodásom, mely szerint a Pestlőrincen lévő házuknál üzemeltetett Hgl lámpánál a molyokat is' begyűjti és azokat eltehetem. E csereakció során került hozzám egy Cedestis farinatella Dup. "1975. 06. 11. " dátummal Pestlőrincről. A lepke akkor a határozatlan anyagba került, későbbi feldolgozás céljából. A következő évben nappali és éjjeli gyűjtésből is került elő egy-egy példány a Mátyás hegyről. A TTM anyagával való összehasonlítás során kiderült, hogy a Cedestis farinatella Dup. faunára uj molylepkéfől van szó. A "Magyarország Állatvilága" Microlepidoptera XVI/A kötetében a 3/15. oldalon a zárójel szinten felbontandó! Közép-európai faj, repülési ideje VVI. hónap. Irodalmi adatok szerint a Pinus silvestris tűiben él a hernyó. A Mátyás hegyen csak Pinus nigra található, valószinüleg itt ezen él. Nem kártevő. Ujabban a Hyponomeutidae családba sorolják. A lepke alapszine világosszürke, sötét behintéssel. A tőtér sötétebb, mint az alapszin. A szárny közepe előtt vékony, sötétbarna keresztsáv van, a csúcs felől fehér vonal határolja, mely fokozatosan elszürkül. A két ellentett fehéres folt majdnem kitölti a csucsteret s vékony, nem összefüggő fekete sáv határolja a rojt tövében. A rojtozat szürke, három vékony fekete keresztsávval, melyek a külső szögletben véget érnek (2. ábra). Hátulsó szárnya és a rojtja egyszinü szürke. A lepkék 10-12 mm-esek. A TTM gyűjteményében egy bizonyitópéldányt helyeztem el. 2. ábra. Cedestis farinatella Dup. 1977. június 12. és 17-e között Zemplén hegységben, Rostallón gyűjtöttem. A második gyüjtőnapon a lepedőre repült egy előttem ismeretlen Crarobus faj, majd a következő nap további kettő. A gyűjtőút végén, határozó alapján Crambus ericellus Hbn. gyökérrágó molynak határoztam. A TTM gyűjteményével összehasonlitva kiderült a határozás helyessége. A faunára uj molylepkét azonban a dunántúli csarabos területekről várták. Tápnövényei Ericafélék és a Calluna vulgaris. Rostalló környékén nem találtam meg a tápnövényét. RONKAY László egy hétre rá ment fel gyűjteni, az általam gyűjtött példányokat jól megfigyelte és még egy példányt sikerült gyűjtenie. Észak- és közép-európai faj, repülési ideje VI. hónap. A lepke elülső szárnyán a hosszanti fehér esik még a tőnél sem érinti a felső szegélyt, a csikót szegélyező sötétbarna keret sem ér a felső szegélyig. A esik keskeny, hosszú, alatta a hegyénél fehéres folt csatlakozik hozzá, de ez csupán a tompa szögben megtört és ólomszinüen csillogó külső keresztvonalig ér. Az ereken szintén sötétbarnával keretezett ólomszinü csikocskák fekszenek. A szárny csúcsán fehér folt van, a rojttövi fekete vonal függőleges. Az erek végződésén a fekete pontsor egyenes vonal mentén helyezkedik el (3. ábra). Hátulsó szárnya sötétbarna. Feje, tora, vállfedői és elülső szárnya okkersárga. A lepke 20-22 mm. A "Magyarország Állatvilága" Microlepidoptera XVI. kötet 7. füzetében a 7/147. oldalon a zárójel felbontandó! A TTM gyűjteményében egy példányt helyeztem el.