S. Mahunka szerk.: Folia Entomologica Hungarica 31/1. (Budapest, 1978)
1974). A H. cavernosa cavernosa Ev. jellegzetes biotópjait a Szovjetunió s zemihumid-szemiarid tájain találjuk. A H. cavernosa kaszabi Kov. Mongólia arid jellegű vidékein morfológiailag a gozmanyi formánál erősebben differenciálódott, jellegzetes alfaj. A ssp. gozmanyi elkülönülését a Kárpát-medencében elsősorban a nagyfokú földrajzi izolációnak kell tulajdonitanunk. Ökológiai valenciájának "euryök" voltát tanusitja, hogy az egykori hazai erdőssztyep területek agrobicönózissá való átalakulása után az Alföldön ha szórványosan is, de fennmaradt. Feltűnő, hogy a Békés-Csanádi Hátról egyáltalán nem, mig a Duna-Tisza Közéről és a Mezőföldről csak szórványosan mutatták ki. ABAFI-AIGNER (1907) csupán szórványos fajként emliti, de az utóbbi évek fénycsapda vizsgálatai alapján megállapítható, hogy a populációk súlyponttal a Dunántúlra esnek (1. ábra). Hogy a kárpát-medencei areabeli hiátusa csupán a gyűjtések hiányát jelenti-e, további vizsgálatoknak kell eldönteni. Ma ismert areájából a gozmanyi igen lassú és fokozatos nyugati-, illetve északnyugati irányú expanzivitását figyelhetjük meg, a zárt tölgyeserdők zónájában. Mindez világosan mutatja, hogy a kárpát-medencei H. cavernosa gozmanyi Kov. nemcsak morfológiai, genitáliai különbségekben, de ökológiai igényében is a H. cavernosa cavernosa Ev. -nak posztglaciális an, a zárt tölgyesek övében grádiensszerüen jól elkülönült alfaja. Nagyobb sorozatokon végzett genitalia vizsgálatok alapján kitűnt, hogy a KOVÁCS (1968) által vázolt ivarszervi különbségek kevésbé konstansak és a populációkon belül is variálódnak, ugyanakkor statisztikusán lényeges különbségek ismerhetők fel. A himek i v a r s z e r v e . Válva: mediálisan erősen hajlott, esetenként ventrális széle enyhén konkáv, s a corona irányába nem elvékonyodó. Mindez a H. cavernosa kaszabi Kov.ra pont forditva érvényes. A cucullus keskeny és nyújtott, a corona apex-e kihúzott, s ezért a válva dorzális peremét összekötő egyenes (v.o. 2. ábra B) jóval hosszabb, mint a ventrális. A ssp. kaszabi esetében alig mutatkozik eltérés (3. ábra). A corona középtájon kidomborodó, s igy a válva ventrális szélétől a corona apexéhez futó vonalnak a mértani középpontjába állitott merőleges egyenes (dj+d2) d 2 szakasza mindig nagyobb, mint a d^. A kaszabinál a két szakasz hossza megközelitőleg azonos. A clasper a válva dorzális szélének irányába ivben elhajlik és dobverőszerüen kiszélesedik. Aedoeagus: robusztus, rendkivül variábilis megjelenésű, különösen a ductus ejaculatoriustól távolabbi részeken. A tüskék tüszerüek és általában mediálisan helyezkednek el, kup alakú elrendeződést mutatva. Számuk három és tiz között váltakozik. Apex-e vagy szarvszerüen kihúzott és elhajló, vagy kéthegyü lándzsára emlékeztet. Az utóbbi esetben a tüskék száma szélsőségesen váltakozik és az aedoeagus apex-e irányába nyomulnak előre (pl. a Zalai dombság populációi). A kaszabi aedoeagus a erős ebben iveit, szarvszerü képlete szögletesen záródik. A gozmanyi aedoeagusa inkább a turkesztáni formákhoz áll közelebb. A valvák és az aedoeagusok különböző formáit a 4-7. ábrákon szemléltetem. A nőstények ivarszerve. A laminae abdominales lekerekitett, gyengén kitinizált. Az apophyses anteriores rövid, nem éri el a ductus bursae mediális kiszélesedését, amelynek belső pereme zegzugos lefutású, a 8. sternitnél sötétebben kitinizált. A ductus bursae hosszan megnyúlt, a bursa copulatrix irányába elkeskenyedő. A bursa copulatrix ellipszoid alakú. Átmérője a ductus bursae hosszának fele. Jelentéktelen Signum mezőt csupán a ductus seminalis bevezető részénél találunk. A ductus seminalis derékszögben meghajló, s a hajlatban a ductus bursaera emlékeztető kitinizáltságot mutat (8. ábra). 1. táblázat A Hyssia cavernosa gozmanyi Kov. valvájának variabilitása, összehasonlítva a H. cavernosa kaszabi Kov.-val Faj Lelőhely a b c d l d 2 OC" ß H. cavernosa Pacsa 48,9 25,1 54,9 07, 1 10,9 63, 5 26, 5 gozmanyi Kov. Mike 47, 7 29, 2 55,1 07, 2 11, 0 58,4 31, 6 Bakonybél 50, 6 33, 5 60, 1 12, 0 10, 7 56, 1 39,9 Király szállás 39, 5 32, 0 50, 3 14, 2 08, 1 52, 0 38, 0 H. cavernosa kaszabi Kov. Mongólia 50, 1 29,9 57, 5 12, 5 12, 5 60, 2 29,8