S. Mahunka szerk.: Folia Entomologica Hungarica 30/2. (Budapest, 1977)

1. táblázat A Geometridâk kárterületei és a fénycsapdák fogási darabszáma 1961-75 években Kárositás mértéke Össze- Befogott ÉV E K GY sen lepke hektár db 1961 21.423 1962 26.207 15.582 7.953 49.742 37.972 1963 7.750 63.245 70.995 5.949 1964 2.411 1.935 7.230 11.577 3.632 1965 1 69 1.605 1.675 474 1966 333 17 150 500 710 1967 5 35 5 45 662 1968 27 425 247 699 1.809 1969 5 386 950 1.341 5.533 1970 108 1,751 1.347 3.206 8.901 1971 5.321 1.935 1.093 8.349 18.567 1972 11.287 11.564 2.457 25.306 10.672 1973 955 1.114 1.341 3.450 7.976 1974 516 l."953 4.085 6.554 11.117 1975 430 1.494 2.878 4.802 6.477 1965-6D-ben a bejelentett kárterületi adatok csak a magállomány viszonylag magas kilengéseit mutatják. A következő gradáció 1970-ben kezdődött, de csak kis területen, egyes gócokban. 1972-ben továbbterjedt és eléri a területi maximumát (de ez is csak 28 %-a az 1963 évi területi maximumnak). 1973-ban a kezdeti területek nagy részén összeomlik, de ujabb gócok alakulnak ki. 1974-ben ismét növekszik a bejelentett kárterület, de a károsítás mértéke csökkent, az előző évben kialakult uj gócokban a tetőzés éve. 1975-ben megkezdődik a végleges összeomlás, de ujabb kisebb gócok még kialakultak. Az 1961-64 közötti gradáció 4 évig tartott, hirtelen robbant ki, egyszerre igen nagy területre terjedt el és gyorsan összeomlott. A következő 1970-75 közötti gradáció eddig 6 évig tartott az ország területén. Kisebb-nagyobb gócokból indult ki, de ezek a gócok nem estek egybe az előző gradáció összeomlási területeivel. Az egyes gócokban (Balatonfelvidék,. Cserhát, Vértes, Pilis, Bükk-, Mátra-hegység) a tetőzések és összeomlások más-más időben történtek. Területi kiterjedésben és intenzitásban ez a második gradáció elmaradt az előzőtől, de lefolyási időben összességében lényegesen tovább tartott. Térben és Időben erősen eltolódott. A két gradáció kezdete között (1961,1970)9 év, maximális tetőzése között (1963, 1972) szintén 9 év telt el. Az első gradáció összeomlása és a második kezdete között a magállomány időszak 5 évig tartott. A magállomány kárterületének nagysága évente erősen változó volt. Az országos erdészeti fénycsapda hálózat fogási adatai jól Igazolják a kárterületi jelentéseket és nagyon jó képet adnak a Geometridák 1961-75.év közötti két gradációjáról, az egyes gradáclók térbeli és időbeli eltolódásáról. A befogott lepkék darabszáma 1962-ben éri el a legnagyobb számot (37 972), (a területi maximum 1963 évben) A következő maximum 9 év múlva 1971-ben jelentkezik (megfelel az 1972. évi területi maximumnak). Az 1969-es, 1970-es és 1973-as nagy fogási számokjói megfelelnek a következő években jelentett emelkedő kártételi területeknek. A fénycsapdák fogási számának emelkedése mindig egy évvel megelőzte a kárterületek növekedését. A Bükk- és Mátra-hegységi gradációk 1961 és 1971 között A Bükk- és Mátra-hegységben 1961 és 1976 között az araszolóknak két gradáclója alakult ki. Az első gradáció mindkét hegységben 1961-ben kezdődött viszonylag kis területen. 1962-ben igen nagy területen tetőzött (a Bükk-hegy s égben 12.000 ha, a Mátrában 14.500 ha volt a bejelentett kárterület és az együttes terület a maximális országos kárterület többmint 50%-át tette ki), 1963-ban ösz-