S. Mahunka szerk.: Folia Entomologica Hungarica 29/1. (Budapest, 1976)

Tanszékének vezetőjévé, és megbizták a Növénykórtani Tanszék irányításával is. Akét tanszék egyesítése után a Növényvédelmi Tanszék vezetője. Oktatói tevékenysége során a Kertészeti Egyetemen olyan szakgárdát nevelt, amely máris komoly eredményeket könyvelhet el magának. Dr. BOGNÁR Sándor kutatási eredményeit eddig 10 könyvben, 5 egyetemi jegyzetben és 74 tudományos dolgozatban tette közzé, azokról hazai és külföldi szakmai rendezvényeken, kongresszusokon számos előadásban számolt be. Eközben kétszer is miniszteri kitüntetésben részesült. Dr. BOGNÁR Sándor Társaságunknak 1949. óta tagja, 1961. óta választmányi tag, majd 1971-től 3 évig Társaságunk elnöke volt. Értékes előadásokkal is többször tisztelte meg Társaságunk üléseit. Elnöki ténykedése alatt Társaságunk anyagi helyzetének javítását, a tagság fiatalítását, a fiataloknak a tagság életébe való bevonását, a vidéki tagok aktivizálását tűzte ki célul, és most, több év távlatából elmondhatjuk, nem kis eredménnyel. Neki köszönhetjük, hogy a teremválság megoldódott és most e falak között lehetünk. Nagy érdeme van abban is, hogy az V. Nemzetközi Közép-Európai Entomofaunisztikai Szimpózium még több, nem várt anyagi támogatást élvezhetett. A fenti és még tovább sorolható érdemek alapján a Frivaldszky Emlékplakett Bizottság ugy határozott, hogy dr. BOGNÁR Sándort 1976-ban az emlékplakett ezüst fokozatával tünteti ki. Dr. VARJAS László, a Növényvédelmi Kutató Intézet Állattani Osztályának tudományos munkatársa diákkora óta tagja a Rovartani Társaságnak. Az akkor még lelkes amatőr lepkészből a szegedi tudományegyetem állattani intézeteiben, majd a Növényvédelmi Kutató Intézetben lelkes rovarfiziológus lett, és később teljesen a rovarhormonok, közelebbről a juvenilhormonok kutatására fordította figyelmét. Ezzel ígéretes részt vállalt az Állattani Osztály környezetkímélő, szelektív védekezési témáinak kutatásában. Ezen munkájával, s e tárgyú - többször éppen előadóüléseinken tartott előadásaival kiváló propagálója lett a hazánkban korábban csaknem teljesen elhanyagolt kísérletes rovarfiziológiának. Mintegy tucatnyi, bel- és külföldi lapokban közölt tanulmánya figyelemre méltó adatokkal járult hozzá a juvenilhormonok hatásmechanizmusának megismertetéséhez, és az ezzel kapcsolatos módszerek kifejlesztéséhez. Az e téren kapott európai lehetőségeket jól kihasználva, hosszabb tanulmányútjai során különösen jó kapcsolatot fejlesztett ki az e munkaterületen élvonalbeli csehszlovák entomológiai intézet, valamint a holland wageningeni egyetem rovartani tanszékének munkatársaival, akikkel közösen is publikál. Több nemzetközi konferencián is szerepelt már előadásaival, és a Rovartani Társaság ülésein is élvezhettük jól előkészített, jól szemléltetett kísérletes rovarélettani tárgyú előadásait. A Frivaldszky Emlékplakett Bizottság méltán jutalmazta dr. VARJAS Lászlót eddigi eredményes munkásságáért az 1976. évi bronzplakettel. Az Elnök ezután bejelentette, hogy öt választmányi tagunk mandátuma járt le. A választmányi tagokon kivül két éves időtartamra titkárt és jegyzőt is választanunk kellett. Az Elnök felkérte dr. JENSER Gábort, hogy a szavazatszedő bizottság elnökeként, valamint SEM Katalint és OROSZ Andrást, hogy a bizottság tagjaiként bonyolítsa le a szavazást. Az Elnök ismertette a szavazás technikai részleteit, majd a szavazatszedő bizottság lebonyolította a szavazást. Erre az időszakra az Elnök a közgyűlést berekesztette és felkérte dr. MÉSZÁROS Zoltán és M. dr. VISNYOVSZKY Évát, hogy meghirdetett előadásukat "Két év Kubában: I. Oriente" cimmel tartsák meg. Az érdekes előadás és a közgyűlés újbóli megnyitása után dr. JENSER Gábor, a szavazatszedő bizottság elnöke kihirdette a szavazás eredményét. Beérkezett 67 szavazat, melyből 64 érvényes, 3 érvénytelen volt. A Társaság tagjainak szavazatai alapján vá-