S. Mahunka szerk.: Folia Entomologica Hungarica 29/1. (Budapest, 1976)

is. Napjainkban ugyanis saját megfigyeléseim szerint - a lárvák a rizsvetés (főleg felszini vetés esetén) 30-70 %-át is elpusztítják. A fiatal rizsállományt ezen kivül más rovarfajok (pl. Chironomidae) lárvái olyan nagy egyedszámban kárositják, hogy a rizs vetésétől és árasztásától számított 4-6 héten át napjainkban a biztonságos rizstermesztés feltételei csak a preventiven alkalmazott inszekticidekkel teremthetők meg. A védekezés szükségességén kívül, amelynek vizsgálatát kitűztem, fontos annak felderítése is, hogy - ha a lárvák az őszi gabonavetéseket valóban kárositják -, melyek azok az elárasztott rizsföldekével azonos, közös tényezők, amelyek e faj szaporodását megszabják, meghatározzák? Az áttelelés helyeinek felderítésére az őszi gabonavetésekre (árpa, buza) sőt ellenőrzésként a tavaszi vetésekre is un. izolátorokat helyeztem. Ugyanúgy izolátorokat helyeztem a növényzettel borított rizsgátakra, az öntöző- és levezető csatornákra, ezeknek az északi és déli oldalára, a rizstáblák környékén lévő műveletlen un. fanét területekre és a rizstáblákra, valamennyi kísérleti területre 10-10-et. A kihelyezés időpontja minden évben október vége - november eleje, amikor a levegő alacsony hőmérséklete miatt az imágók már nem vándorolnak. Az izolátorokat a kihelyezést követő év márc. végén - április elején értékeltem (1. táblázat). Vizsgálataim eredményeit a következőkben foglalom össze: 1. A hazai és a külföldi szakirodalomtól eltérően a H. griseola imágója hazánkban az őszi gabonavetéseken nem telel át, de a tavaszi vetéseken nem találhatók meg sem az imágók, sem ezek lárvái. Az elárasztott rizsföldek és a gabonavetések között tehát feltehetően nincsenek olyan azonos, vagy hasonló környezeti tényezők, amelyeket e faj igényel. 2. Az öntöző és levezető csatornák, valamint a rizsgátak északi és déli oldalai között az egyedsürüségben nincs értékelhető különbség. 3. A műveletlen területeken és a rizstarlón áttelelő imágók egyedsürüsége nagyobb, mint a rizsgátakon, az öntöző- és levezető csatornák gátjain. 4. Az izolátorokban tavasszal csak nőstény imágókat találtam. 5. Az izolátorok alatt lévő növényzetet megvizsgálva megállapítottam, hogy az imágók az elhalt egyszikű növények szárainak üregeiben, a szárat körülfogó levélhüvelyben, a talajra borult növényzet között, továbbá a rizstarlók üregeiben telel át. A H. griseola életmódját, táplálkozásbiológiáját a mocsári növények által nyújtott tényezők határozzák meg. E faj eredetileg csak mocsarak, állóvizek növényeinek leveleiben fejlődött. A rizs tulajdonképpen hasonló feltételek között fejlődő és tenyésző növény, igy az állatfaj lárvái fejlődéséhez a szükséges feltételeket nyújtja, a szaporodáshoz pedig nagy kultűrterületeket biztosit. Ahol rizstermesztés van, ott a H. griseola jelenlétével, tömeges elszaporodásával számolni kell. A preventív védekezés mind a felszini, mind a talajba vetés esetén nélkülözhetetlen. Ez utóbbinál a kémiai védekezés csak az állandó vizboritás időpontjából indokolt és a vizre már nem fekvő rizs-lomblevélzet kifejlődéséig szükséges.