S. Mahunka szerk.: Folia Entomologica Hungarica 28/2. (Budapest, 1975)

1, Hym. 6, Dipt. 140, Rhynch. 15, Arachn. 4. No. 162. Prov. Kabul: Pul-e Charkhi, 22-24 km ENE from Kabul city centre, 1780 m; 19 June, 1974 - Singled on donkey droppings in flood basin of Kabul river. Col. 14. No. 163. Sams as for No. 162 - Netted and singled in flood basin of Kabul river. Ephem. Col. 122, Thysan. 3, Hym. 126, Dipt. 1175, Rhynch. 225, Arachn. 4. PAPP, L.: Beszámoló az afganisztáni gyujtőútamról és gyűjtéseim lelőhelyjegyzéke A szerző az afgán-magyar kulturális csereegyezmény alapján létrejött tanulmány- és gyüjtőutjáról számol be. Utjának legfőbb célja az volt, hogy mint az első magyar zoológus, aki Afganisztánban jár, jó tudományos és baráti kapcsolatokat teremtsen az afgán tudományos élet képviselőivel. E téren utja feltétlenül eredményesnek mondható. A Kabuli Egyetem Természettudományi Fakultása Zoológiai és Parazitológiai Intézetének vendégeként minden lehetséges segitséget megkapott munkájához. Az utazás másik célja gerinctelen állatok gyűjtése volt a Természettudományi Múzeum Állattára és a Kabuli Egyetem számára. Afganisztán faunája, mivel a Palaearktikum határán terül el, állatföldrajzi szempontból rendkívül érdekes. A mintegy 100 éve elkezdődött kutatás nagyvonalakban már feltárta az afgán gerinces faunát, a gerinctelen fauna összegyűjtése és feldolgozása azonban alig 40 esztendeje kezdődött. Számos rovarcsoportban Afganisztán faunája máig teljesen ismeretlen. A szerző felsorolja a gerinctelen állatvilág megismerésére irányuló eddigi legfontosabb expedíciókat, majd ismerteti a száraz kontinentális éghajlatú ország természeti viszonyait. A szerző röviddel a királyság megdöntése és a köztársaság kikiáltása után érkezett Kabulba, amikor az ország és természetesen a Kabuli Egyetem gazdasági helyzete is igen nehéz volt. Ezért hosszabb utakra nem tudtak számára gépkocsit biztosítani, ami pedig a zoológiai gyűjtőmunka nélkülözhetetlen eszköze a vasút nélküli és csak kevés jó közúttal rendelkező országban. Öt alkalommal l-l napos gyüjtoutakon Jalalabadban és környékén, az ország délkeleti határvidékén, Gardéz környékén és a Daste Moqur félsivatagban gyűjtött. A gyűjtött anyagok mintegy fele azonban Kabul 50 km-es környékéről származik. Autóbusszal ellátogatott Mazar-e Sharifba, Balkhba, Kandaharba és Heratba is. Ezeken az utakon is sikerült jelentős rovaranyagot fognia de a szerző fontosabbnak tartja azokat a tapasztalatokat, melyeket ezen utjai során szerzettjleméli, hogy gyűjtési tapasztalatait a későbbiekben más magyar kutatók hasznosíthat] ák. Az afgán mezőgazdasági és öntözésügyi minisztérium segítségével a szerzőnek lehetősége volt arra, hogy Kabul környéki állami állattartó gazdaságokat keressen fel. A szarvasmarha- és juhtelepeken legyeket és trágyamintákat gyűjtött az ott fejlődő legyek tanulmányozására és az ellenük való védekezés megindítására. A szerző meglátogatta a Kabuli Állatkertet és Zoológiai Muzeumot is, ahol anyagrendező munka mellett elvégezte a szükséges megóvási munkákat.