S. Mahunka szerk.: Folia Entomologica Hungarica 28/2. (Budapest, 1975)

Vöröshagyma virágzatokon gyűjtött darazsak és vadméhek tápnövény kapcsolatai A •kimutatott darazsak és a vadméhek többsége az Umbelliferae illetve a Compositae családok fajai iránt mutat vonzódást, de egyetlen sincs köztük, amelynél a Liliaceae család vagy speciálisan az Allium nem felé irányuló kapcsolatok lennének felfedezhetők (3. táblázat). Az .Umbelliferae család főleg a darazsaknál jellemző, a Compositae család ugyanakkor* majdnem hasonló rendszerességgel fordul elő a darazsaknál és a vadméheknél is. A Cruciferae, Labiatae és Papilionaceae család viszont kifejezetten a vadméheknél jellemző. A vadméhek körében a kevésbé komplikált virágszerkezetü növénye sal adok (Cruciferae, Compositae, etc) iránti vonzódás főként az ősi (vagy másodlagos egyszerűsödött parazita) csoportoknál jellemző, mig a fejlettebb méhalkatuak elsősorban a legbonyolultabb virágszerkezetü családokhoz (Labiatae, Papilionaceae) vonzódnak. Bár a hazai vadméhfaj oknak mintegy a fele olyan csoportokhoz tartozik (Melittidae, Megachilidae, Apidae), amelyek viráglátogatásban elsősorban a fejlett, zygomorf* virágszerkezetü növényekhez alkalmazkodtak (MIYAMOTO 1962, BENEDEK 1971), a hagymáról kimutatott fajok többsége az egyszerűbb pleomorf (Umbelliferae, Cruciferae)illetve sztereomorf vi rág szerkezettel rendelkező növényeket (Compositae) részesiti előnyben (3. táblázat). Ugyanakkor a kimutatott vadméhek többsége polilektikus vagy szélesen oligolektikus. A fajlistán úgyszólván teljesen hiányoznak a szűken oligolektikus, .tehát határozottan alkalmazkodott taxonok. Következtetések Az adatok elemzése arra mutat, hogy a hazai hártyásszárnyu faunában hiányoznak a vöröshagyma virágzatokat előnyben részesitő, sajátosan alkalmazkodott elemek. A darazsak megjelenése vöröshagyma táblákon rendszertelennek látszik, a vadméhek köréből pedig csak a hazai fauna legközönségesebb elemei bukkannak fel gyakrabban. Az eredmények arra engednek következtetni, hogy a kimutatott vadméhfajok számára a vöröshagyma nem képvisel elsődleges pollenforrást. A szennyező pollenfajok szembetűnően gyakori előfordulása és egyesek rendszeresnek tűnő megjelenése, más növénycsoportok (főleg Compositae, Papilionaceae, Umbelliferae) felé irányuló kapcsolatokra utal. A pollencsomók elemzésekor felfedezett szennyező pollenfajok megoszlása és aránya jól egybecseng a viráglátogatási viselkedés megfigyelésére alapozott adatokkal. Mindezek alapján megállapítható, hogy a darazsak főként az Umbelliferae, a kimutatott vadméhek pedig a Compositae, Cruciferae és Papilionaceae családok fajai iránt mutatnak vonzódást. Bizonyosra vehető tehát, hogy a virágzó vöröshagyma táblákat látogató darázs illetve vadméhnépességek nagymértékű szerkezeti, valamint mennyiségi változatosságának alapvető előidézője, a szóbanforgó rovarok és a növény között az elsődleges kapcsoA virágszerkezeti tipusok és evolúciós jelentőségük ismertetését lásd LEPPIK (1957) tanulmányában