S. Mahunka szerk.: Folia Entomologica Hungarica 28/2. (Budapest, 1975)
Tenthredo atra LINNÉ, V. 8, Id" (Rubus idaeus levelén). A levélen szárítkozott, a szárnyak még nem feszültek ki, mert az erek még nem telítődtek hemolimfával. V. 11, 1 o 7 ! V. 13, 1 o, 3 <f (Corylus avellana levelén), bokros vágásban. V. 15, 5 <j>, 3 cf (Acer sp. levelén). V. 19, 3 p, 4 cf (Ulmus sp. levelén). V. 20, 1 cf.V. 22, 4 Ç (Acer sp. és Corylus avellana levelén), bokros vágásban. V. 29, 1 g (Acer campestre levelén). VII. 21, 1 o (1973). 118. Tenthredo livida LINNÉ, V. 1, 1 g (14,0 mm, Cornus mas levelén). VI. 15, 1 0 (Fraxinus sp. levelén). VI. 16, 2 cf. VI. 23, 1 £ (13,5 mm, Fraxinus sp. levelén). VI. 26, 1 cf (1973). - V. 7. 1 p,kertben hálózva (1974). 118a. Tenthredo livida var. dubia STRÖM, VI. 26, 1 g (1973). Tenthredo maculata GEOFFROY, V. 13, 1 cf(13,0 mm, Corylus avellana). V. 22, 1 ç). VI. 1, 1 g, 1 cf. VI. 16, 1 <£. Amikor Benson feldolgozta a T.maculata-temula csoportot arra a következtetésre jutott, hogy a Mocsáry által leírt T. semseyi valójában nem egy önálló faj, hanem a T. maculata Geoffroy alfaja. A maculata-kom plexumban három alfajt különböztet meg: ssp. diana Benson, ssp. maculata Geoffroy és ssp. semseyi Mocsáry és földrajzilag különíti el őket egymástól. Nagykovácsiban a két utóbbi alfajt szinte egymás mellett gyűjtöttem. Az elválasztó bélyeg a két alak között mindössze annyi, hogy a törzsfaj hátpajzsán, szárnypikkelyén és az előhát sarkain sárgás foltok vannak, ugyanakkor, a semseyi alfaj tora teljesen fekete, csak a szárnypikkely külső szegélye sárga. Nagykovácsiban sikerült begyüjtenem olyan nőstény példányt is amelynek a hátpajzsa teljesen sárga, esetleg egy-két apró folt van rajta. A himek hátpajzsa viszont gyakran valóban teljesen fekete. Annyi bizonyos, hogy a nőstények hátpajzsának, szárnypikkelyének és előhát sarkainak színezete a magyarországi példányokon a feketétől az egészen sárgáig minden átmenetet mutat, így, a semseyi mint alfaj semmiképpen sem állja meg a helyét, és az extrém esetet (teljesen fekete hátpajzs és előhátsarok) is legfeljebb cgak változatnak fogadhatjuk el (1973). Tenthredo mesomelas LINNÉ, V. 22, 1 o, 1 cf (14,0 ill. 13,0 mm, Corylus avelana levelén), VI. 1, 7 o, 2 cf (Urtica sp. levelén). VI. 8, 2 j, 3 cf (Urtica sp. levelén). Egy magasra felnőtt csalánon 10-15 nőstény és hím példányt figyeltem meg, amint a leveleken és a száron lassan mászkáltak. Érdekes volt megfigyelni, hogy amikor a nőstény nekiütközött egy hímnek, az utóbbi nagyon gyorsan hátat fordított neki és potrohával hevesen csapkodva hirtelen összetapadt a nősténnyel. Ezután élettelenül csüngött a nőstény potrohán, majd kb. fél vagy egy perc múlva megélénkült és szétváltak. VI. 12, 2 ç. VI. 15, 2 o_ (15,0 mm). VI. 18, 1 ç. VI. 26, 3 g, 1 cf. VI. 28, 1 <j>, repülés közben hálózva (1973). - V. 11, 1 g (Acer campestre levelén), gyümölcsösben (1974). Tenthredo omis sa FÖRSTER, VII. 22, 1 £ (Taraxacum officinale levelén). VIR. 14, 1 o (Achillea millefolium virágon) (1973). 119. Tenthredo procera KLUG, VI. 26, 1 cf (11,0 mm), hálózva (1973). - VI. 21. 1 o (Rosa sp. levelén), réten (1974). Tenthredo rossii PANZER, VII. 7, 1 cf (9,5 mm, Umbelliferae virágon). VII. 13, 3 0, 2 cf (10,0-10,5 ill. 10,0-10,5 mm, Daucus carota virágon). VII. 21, 1 g (1973).
