S. Mahunka szerk.: Folia Entomologica Hungarica 28/2. (Budapest, 1975)

Anyag és módszer A vizsgálatok anyagát a megporzó rovarnépességek sűrűségének megfigyelésére irányuló felmérések során gyűjtöttük. A gyűjtést virágzó maghagyma táblákon vagy nagy parcellákon végeztük. A sorok mentén lassan haladva, szippantóval vagy lepkehálóval igyekeztünk minden elénk kerüló' egyedet befogni.* Vöröshagyma virágzatokon összesen 518 vadméhet és darazsat gyűjtöttünk. A vöröshagyma és a viráglátogató rovarok kapcsolatát a táplálkozási feltételek felderítése révén közelitjük meg. A vadméhek pollengyüjtését vöröshagyma virágzatokon, pollenrakományuk tanulmányozása révén, a vadméhek és a darazsak táplálkozási viszonyait viszont főként irodalmi adatok, kisebb mértékben leközletlen megfigyelési eredmények felhasználásával elemezzük. A pollenrakományok vizsgálatában egyszerű, más növényeken gyűjtött méhek pollengyűjtésének tanulmányozása során korábban kialakított módszert használtam. A vadméhek pollen rakománya (a két pollencsomó együtt) általában nem tartalmaz semmiféle kötőanyagot (nektárt), ezért a kosárszőrök közül a virágpor könnyen tárgylemezre kaparható. A kosár felszíne a hazai nemparazita vadméhek közül egyedül a Bombus fajoknál sima, s csak széleit övezik hosszú szőrök. Ezek a fajok ezért - más vadméhekkel ellentétben - nektárral keverik a pollenrakományt, de az igy kialakított csomók, a kosár sajátos szerkezete miatt, könnyen, egy darabban tárgylemezre emelhetők. A tárgylemezre ezután vizet cseppentve, s fedőlemezzel lefedve, az analízis mikroszkóp alatt elvégezhető. A mikroszkóp alatt minden rakományból több látómezőnyi anyagot, tehát többezer pollenszemet vizsgáltam. Számolásra alapozott becsléssel állapitottam meg a szennyező pollenek mennyiségét. A pollenek meghatározásában mézvizsgálatokhoz használt kézikönyveket, recens pollenekkel foglalkozó tanulmányokat és több év alatt kialakított pollengyüjteményt vettem segítségül. A hártyasz árnyú rovarnépességek összetétele Hazai vizsgálatokban azt tapasztalták, hogy a virágzó vöröshagyma táblákat látogató rovarnépességek jelentős része (átlagosan 46%-a) a mézelő méhek (Apis mellifera L.) köréből kerül ki, de mennyiségük nagyon ingadozó (BENEDEK et al. 1975). Ehelyütt azonban a hártyásszárnyu népességeket a mézelő méhek nélkül vesszük vizsgálat alá. A hártyásszárnyuak köréből a mennyiségi gyűjtések színhelyén vadméheket (Apoidea) és fulánkos darazsakat (Vespoidea, Scolioidea, Sphecoidea, Chrysidoidea, Pompiloidea) mutattunk ki (1. táblázat). Szembetűnő, hogy bizonyos csoportokat (Vespoidea, Chrysidoidea, Pompiloidea) csak egyes egyedek képviselték. Más lelőhelyeken, ahol nem volt alkalmunk mennyiségi gyűjtést végezni, a tojócsövesek bizonyos csoportjaiból (Tenthredinoidea, Ichneumonoidea, Chalcidoidea) is megfigyeltünk egyes egyedeket. Megfigyeléseink során ugy találtuk, hogy virágzó vöröshagyma táblákon a hártyásszárnyuak köréből csak a méhalkatuak (Apoidea), a kaparódarazsak (Sphecoidea) és Az anyag begyűjtését legnagyobbrészt Dr. MARTINOVICH Valér vállalta, szívességéért ezúton is köszönetemet fejezem ki.