S. Mahunka szerk.: Folia Entomologica Hungarica 28/1. (Budapest, 1975)
kizárólag az ssp. alpicola FUSS fordul elő (1. ábra). Mindkét ivarszervi formánál megfigyelhetők az érintkezési terület közeléből származó átmeneti példányok. Ajjiceus-forma tipikus ivarszervén (6. ábra) a következő sajátosságok a jellemzőek: a csúcs felé fokozatosan vékonyodó, teljesen domború oldalú himvessző, melynek középvonala mentén kétoldalt elhelyezkedő kitinlécek majdnem végig egyenletesen fejlettek, alsó végüknél csak gyengén szélesednek ki. A kitinlécek és a felhajló oldallemez közötti terület keskeny (HORVATOVICH: 1972: 3. ábra: A). 2. 3. 4. 5. 6. 2-6. ábra-Fig. 2-6. Leistus piceus FRÖLICH alfajok himvesszőjének körvonalrajza. Ssp. alpicola FUSS: a Detonatáról (2. ábra), Kászon környékéről (3. ábra). Ssp. piceus FRÖLICH: Erdélyből a Lóhavasról (4. ábra), az Alpok területéről a Koralpe-ről (5.ábra), a Hoverláról (6. ábra). - Les édéages des sous-espèces de Leistus piceus FRÖLICH. Ssp. alpicola FUSS: de Detonata (Fig. 2), des environs de Kászon (Fig. 3). Ssp. piceus FRÖLICH: de Lóhavas (Transsylvanie, Roumanie, Fig. 4), de Koralpe (Fig. 5) et de Hoveria (Fig. 6.) A bátorligeti példány ivarszerve az alpicola-tipusba tartozik, azonban néhány bélyeg tekintetében átmenetet alkot a piceus-forma felé (HORVATOVICH: 1972:3. ábra: b): a kétoldali kitinlécek fejlettsége a himvessző baloldalának domborusága. Erdélyből, a Detonatáról leirt, alpicola-val szinonimizálható forma (L. roubali MARÁN) himivarszerve, tipikus alpicolaforma: 2. ábra (a rajz nem típusról, hanem a locus typicusról származó egyéb példányról készült), bizonyos átmeneti jelleg a viszonylag fejlett kétoldali kitinlécek megléte. Az erdélyi Háromszéki-medence északi peremhegyeiből Kászon környékéről származó példányoknak (3. ábra) a kevésbé hegyes péniszformája is átmeneti jellegű. A külső morphológiai bélyegek közül az előtornak a hosszúság-szélesség arányát és ami ezzel összefügg, az oldalszegély görbületének mértékét lehet eredményesen a határozáshoz felhasználni: L,. piceus piceus FRÖL.: 10:13,0-13, 5-ig; L. piceus kaszabi HORVATOVTCH: 10:12,9; L. piceus alpicola FUSS: 10:12,0-12,4-ig.