S. Mahunka szerk.: Folia Entomologica Hungarica 28/1. (Budapest, 1975)
ben is csak néhány faj szerepel "ad lacum Fertő". A századforduló után a Pedagógium növendékei - VÁNGEL irányításával - a Hanságban is gyűjtöttek (Kapuvár, Acsalag, Mosonszentpéter), és közöltek lelőhelyadatokat (66 macrolepidoptera). Fontos ROTSCHILD itteni kutatása, akinek megbízottja (HOLTZ MÁRTON) Csorna és Oslikörnyékén gyűjtött 1908-ban és 260 fajjal gyarapította ismereteinket. Ebből 160 macrolepidoptera, közte számos ritka fa jjal (Coenonympha oedipus F., Rhyparioides metelkana LED., Petiiampa arcuosa HAW. , Zenobia subtusa F., Aspilates formosaria EV.). Később jelentősek SCHMIDT Antal itteni kutatásai, valamint GRAESER FRIGYES több éven át végzett gyűjtötevékenysége (1933-1939), melynek eredménye 224 macro- és 36 microlepidoptera. Számos e területre jellemző fajt fogott elsőként (Apatele cuspis HB. , Apameaob- longa HAW. , Parastichtis suspecta HB. , Helotropha leucostigma HB. , Hydroecia nictitans BKH.). Az 50-es években megindult tervszerű faunakutatás a Hanság lepkefaunájának megismerésében is komoly eredményeket hozott (GOZMÁNY LÁSZLÓ, KOVÁCS LAJOS, SZOCS JÓZSEF), melynek alapján KOVÁCS ismert faunamunkájában (1953, 1956) már350nagylepkefaj hansági előfordulását mutatta ki. Mindezek ellenére kutatottsága jelenleg is elmarad a szomszédos ausztriai "Neusiedler-See Gebiet"-tői. Ennek többek között valószinü oka a gyűjtések rendszertelensége, melyre a koratavaszi és későőszi fajok hiánya is rámutat. Gyűjtéseimet 1969-70 évben Miklósmajor térségében (Kapuvártól É-ra 10 km-re) folytattam az év minden szakában. Nappali gyűjtésekre - elfoglaltságom miatt - ritkán nyílt alkalmam, éjszaka annál jobban kihasználtam lehetőségeimet. Gyűjtéseim szervesen egészítik ki a korábbi kutatásokat, és egyben képet adnak a fauna bizonyos mértékű változásáról is. A gyűjtött anyagban (300 faj) sok ritka és számos olyan faj található melyet eddig innen még nem mutattak ki. A bizonyító példányok gyűjteményemben találhatók meg a problematikus fajok határozását, ill. revideálását KOVÁCS L., SZOCS J. és VARGA Z. végezték, segítségüket ezúton is hálásan köszönöm. Faunisztikai eredmények A hanság faunájára újak a Chareas graminis L. és az Eriopygodes imbecilla F. fajok. Boreális, mesophil elemek, nyugati és északi határvidékeink irtásos-magaskórós biotópjaink jellemző tagjai. Utóbbival a Hanságban júniusban találkoztam, mind éjjeli, mind nappali gyűjtéseim közben. Nappal főleg az Echium vulgare virágain szívogatva találtam. Az imbecilla és a graminis hansági előfordulása lápok hűvös, páradús környezetével magyarázható. Az Apatele cuspis HB.-t noha már GRAESER is kimutatta, érde 1 3, ritka faj.Hazánkban eddig csak néhány helyről ismeretes (Ménfőcsanak, Bükkhg., ísaszeg, Szécsény, Szentpéterföldie). Külön említésre érdemes még euroszibériai hygrophil, láp és mocsárrétek fajai az Unca uncula CL. és a Mythimna impura HB,, kizárólag sanguis orb ás területek lakója a ritka Plusia zosimi HB. melyet egyetlen kopott példányban fogtam. A Hyssia gozmanyi KOV. gyér példányszámban repült lámpára, jóllehet régóta honos itt. Gyakori volt a Callagonia virgo TR., hasonlóan más lápterUleteinkhez. Hazánk néhány pontján gyűjthető lápi faj a Cosmotriche potatoria L. melyet két hím és egy nőstény példányban gyűjtöttem. Utóbbi mintegy 50-60 petét tojt, de nevelésük nem sikerült.
