S. Mahunka szerk.: Folia Entomologica Hungarica 27/2. (Budapest, 1974)

nek megírására minél több kutatót nyerjen meg. Mint jó tollú, sokoldalú és kiváló pe­dagógiai érzékű kutató igen jelentős ismeretterjesztő munkát is végez. Eddig közel 100 ilyen cikke jelent meg, amelyek könnyed, világos stilusa miatt igen kedveltek. E mun­kásságával nagy szolgálatot tesz a széles néprétegek természettudományos világnéze­tének helyes kialakításában. Az elmondottak alapján a Frivaldszky Emlékplakett Bizottság 1973. november 16-án tartott ülésén egyhangúlag ugy döntött, hogy 1974-ben a Frivaldszky emlékérem arany fokozatát dr. MIHÁLYI FERENC-nek itéli oda. BALOGH IMRE, 1908-ban született Budapesten. Főiskolai tanulmányainak elvégzése után polgári iskolai tanárként működött, majd a pécsi Tanárképző Főiskola állattani tanszékének docense lett. Mint a fényes multu magyar lepidopterológus-gárdának és a Magyar Rovartani Társa­ságnak egyik oszlopos és talán legaktívabb tagja, nevét a hazai lepkészet lapjaira sok­rétűen érdemes tevékenységének eredményeivel irta be. Buzgón gyűjtve hazánk minden vidékén, ma a legnagyobb és legértékesebb védett lepkegyüjtemény tulajdonosa lett; megfigyeléseiről és eredményeiről sokszor számolt be Társaságunk előadó ülésein; gazdag tapasztalatait bő kézzel adja át fiatal entomológusainknak, tudását hallgatóinak. Faunisztika-történeti terjedelmes dolgozatai főként hazánk hegyvidékeinek lepkefauná­ját dolgozták fel - most kerül sajtó alá mecseki munkája. A Magyar Rovartani Társaságnak 1932 óta tagja, s a legnehezebb háborús és háború utáni időkben (1943-49) hat éven át a Titkára volt, de számtalanszor megújította a Tár­saság belehelyezett bizalma a választmányi tagságát is. A magyar lepkészet élenjáró tagjának, BALOGH IMRÉ-nek, faunisztikai és kutató mun­kásságáért, a Társaság életében betöltött kiemelkedő és odaadó szerepléséért a Magyar Rovartani Társaság Frivaldszky-Emlékérem ezüst fokozatát megilletődött elismeréssel nyújtja át. VOJNITS ANDRÁS 1941-ben született Budapesten. Középiskolai tanulmányai elvégzése után az ELTE-TTK biológia-földrajz szakán nyerte el az állatföldrajz-állatrendszer­tani főtárgyakból egyetemi doktori cimét a lepkék migrációjával foglalkozó értekezésé­vel . Hét éven át a Növényvédelmi Kutató Intézetben majd 1972-tol a Természettudományi Múzeum Lepkegyüj te menyében dolgozik. Fő kutatási témái a lepkék migrációja és a palearktikus araszolok rendszertana és taxonómiája. Ez utóbbi kérdésben máris nem­zetközi hirnévre tett szert, mint a legnehezebb csoportnak, az Eupithecia-faj oknak specialistája. Részben e témával foglalkozva dolgozott mind Humboldt ösztöndijas 1971­72-ben a bonni Koenig Múzeumban, ahol a legnagyobb európai araszológyüjteményből

Next

/
Thumbnails
Contents