S. Mahunka szerk.: Folia Entomologica Hungarica 27/2. (Budapest, 1974)

Catoplatus horvathi (PUTON, 1879) (=flavipes HORVÁTH) Eddig négy lelőhelyét irták le (3), ezeknek és az ujabb példányoknak pontosabb adatai: Bánhida, 1913. 1 ?, leg. HORVÁTH; Buda, 1896. V. 6. 3 9, 1897. IV. 27. 1 9, leg. KERTÉSZ; Budaőrs, 1904. V. 9. 1 cf, leg. SZTUDVA; Budapest, 1898. V. 3. 1 cf, leg. PÁVEL, 1900. V. 6. 1 cf, leg. PÁVEL, 1904. V.22. 1 d, leg. BARTKÓ; Gyenesdiás,­1912. lpld. leg. HORVÁTH; Isaszeg, 1902. vn.30. 1 Ç, leg. SZTUDVA, 1906. IV.5. 1 d; Pécs, 1872. 2 9, leg. PÁVEL, 1887. VI. 26. 1 9; Sárszentmihály, 1923.V.27.29, leg. BIRÓ; Simontornya, 1910. V.19. 1 o", leg. PILLICH. Változata (var. pallensDOB­SIK) a törzsalaktól világos előhátával üt el (1). Ilyen példányokat később (július-augusz­tus) fogtak, s ez arra utal, hogy egy második generáció tagjai, de a kevés adatból ezt egyértelműen még megállapítani nem lehet. A világos előhátu példányok adatai: Buda, 1873, VIR. 5. 1 9, leg. PÁVEL, Kakukk-hegy, 1922. VRI.25. 1 cf, leg. GYORFFY;Bu­dafok, VR. 1 cf, leg. SZILÁDY, VIII. 20. 12, leg. SZILÁDY; Budaőrs, 1903. VRI. 12. leg. SZTUDVA; Budapest, 1 9, leg. BARTKÓ, 1904. VB. 17. 12, leg. BARTKÓ. Szá­raz gyepekben, legelőkön, homokpusztákon él. Copium teucrii (HOST, 1788) A Copium-f aj ok virággubacs-okozók, petéiket a virágrügybe tojjak. A kialakult gubacs­ban egyetlen lárva fejlődik, s csak az imágó mászik ki belőle. Hazánkban két fajuk él, a C. teucrii jóval ritkább, minta C. clavicorne LINNÉ 1758, (=cornutum THUNBERG), HORVÁTH (2) két lelőhelyét emliti (Budaőrs, Budapest), ujabb példányai is jórészt Bu­dapest környékéről kerültek elő: Bia, 1904. VI. 5. 2 cf, leg. SZTUDVA-, Buda, 1896.VI. 5. 2 cf; Budakeszi, 1902. Vni. 6. 1 2, leg. UHL; Budapest, 1902.VI.29.1 cf, leg. HOR­VÁTH, 1902. VI. 29. 1 cf, leg. BARTKÓ, 1904. VI. 5. 3 cf, 1 2. leg. HORVÁTH, 1904. VI. 5. 1 2, leg. UHL, 1904. VII. 17-19. 1 cf, 1 2, leg. BARTKÓ; Csákvár, 1961.VI.7. 1 cf, leg. MIHÁLYI, 1967. VI. 28. 1 6, leg. KAKASSNÉ-, Érd, 1935. VRI. 1. 1 6, leg. CSÍKI; Mátra-hg., 1955. VI. 20-27. 1 2, leg. KAKASSNÉ; Piliscsaba, 1913. 1 2, leg. HORVÁTH; Törökbálint, 1920. VI. 13. 2d*, leg. ÚJHELYI. Nálunk élő ismert tápnövé­nyei gamandor-félék (Teucrium spp. ). Physatocheila confinis HORVÁTH, 1905. Eddig 2 lelőhelyét közölték (3). A gyűjteményben lévő példányok adatai: Balatonederics, 3 cf, 29, leg. GYÖRFFY; Budapest, Hűvösvölgy, 1926. 1.23. 1 d, leg. Bffití; Kőszeg, 1933. Vn.30. 1 2, leg. HORVÁTH; Mosonmagyaróvár, 1946. LX. 11. körtefán, 2 9, leg. RÉVY; Pápa, 1898, VIR. 2 9, leg. WACHSMANN; Pinnye, 1920. VIR. 2 2, leg. STRE­DA; Simontornya, 1887.LX.2. 1 9, 1888. VR. 21. 2 cf, Fatermetü növényeken (Quercus, Pyrus) él. Physatocheila costata oostata (FABRICIUS, 1794) (=quadrimaculata WOLFF). HORVÁTH (2) csak Gödről emliti. Ujabb példányai: Kapuvár, 1929. LX.l. 1 cf, leg. HORVÁTH; Mosonmagyaróvár, 1939. IV. 13. 2 9, 1939. IV. 19. 2 d", 39, 1940.VR.21. 2 cf, 1 9, 1940.VR.29. 1 9, 1941.VII. 18. 1 9, 1944.V. 14. 1 cf, valamennyit RÉVY gyüj ­tötte; Párád, 1915. Vn. 1 cf, leg. HORVÁTH. Liget- és láperdők fáin él. Alfaja a P. costata smreczynskii CHINA, 1952 nálunk nem került elő, Észak-Európában él. Oncochila simplex (HERRICH-SCHÄFFER, 1830) Eddig csak Peszérről irták le (2), néhány ujabb példányának adatai: Bátya, 1886.V. 29. 1 cf, Budapest, Hűvösvölgy, 1927. LX. 21. 1 2, leg. BIRÓ, Győr, 1935. VR. 25.l9,leg. RÉVY, 1936. VRI. 7. 1 cf, leg. RÉVY; Óhegy, 1 9, leg. SZTUDVA. A fajkatalógus ada­tai: Peszér, 1894.VIII. 28. 1 cf; Simontornya, Vni. 5. leg.PILLICH. Euphorbiákon él.

Next

/
Thumbnails
Contents