S. Mahunka szerk.: Folia Entomologica Hungarica 27/2. (Budapest, 1974)

és csontcsalétekről, 1953.LX.12. (Zs)-trágyából, 1953.X. 6. (Hám, KMÉ) trágyából, 1953. X. 6. (K)-trágyából egyelve, 1953.X. 7. (Hám, KMÉ)-erdőn, rostálva; 1/2: Arrabonicum: Győr, (Bo), Mosonmagyaróvár, 1939.V. 18. (Si)-1941 .IX. 16. (R)-1941 .IX.20. (R)-1944. IV.13.(R), Sopron megye Pinnye, 1915.V.24. (Str) - 1916.11.23. (Str) - 1917.IX. 15.(Str) -1919.

VI. (Str), Vaszar, 1930 .IX. (R); II/l: Pilisicum: Bakony-hegység-Bakony (Bo), Gézaháza, 1957.VI. 1. (K), Kabhegy, 1955.VI. 5. (Mgy), Ősi, 1951. VI.l.(Sz) gólyafészekből, Szentgál-Balogszeg, 1957.V.30. (Pj), Tapolca-Visnyópuszta, 1955.V.26-VI.4. (Kö) Tihany, 1934.V. 5. (Sz) - 1934. V.18. (Sz) 1941. V. 15. (K, Sz), Veszprém - Csatárhegy, 1957.VI.4. (PJ), Budapest-Albertfalva, V.26., Budakeszi-Vadvédelmi terület, 1953IX. 19. (Top), Csillebérc, 1956.V.27. (K), Hűvösvölgy, 1897. V.9.(Cs), Kelenföld, 1927. IV. 12.(Bi), Lágymányos, 1953.IX.3. (R), Rózsadomb, 1934.V.14. (Cs), Szépvölgy, 1953. VI. 25. (Cs), Vadaskert, 1939.V. 31. (Cs), Velencei-hegység-Sukoró-Meleghegy, 1951.VI. 2. (K), Nadap-Meleghegy, 1951.X.24. (Kz), Vértes-hegység-Hajduvágás, 1961. VI. 2027. (Mi)-feces csapda, Csákvár, 1961.m.24. (EY)-öreg tölgyesből rostálva; IR/2:Mármaros, (M), IIl/5.Campaneum: Dicsőszentmárton, (Cs). V/l: Ginsicum: Kis-Pöse, (Mé), Kőszegi-hegység, (EIZS); VI/1: Sopianicum: Cserkút, (Mé), Mecsek-hegység-Hotel Kikelet, 1959. V.27. (EY), Pécs, 1918. OKf), Villányi-hegység - Nagyharsány - Harsányi hegy, 1954.VI.23. (K, Sz); VI/2: Praeillyricum: Balatonlelle, (Per), Dombóvár, 1927. V. 31. (Gb), Kaposvár, Keszőhidegkut-Gyönk, 1916.V.16. (St), Kisbalaton-Zalavár-Kőriserdő, 1950.VI. 11. (K) - Zalapart, 1950.VI. 5. (K)-Diás sziget, 1950.VRI.25-rx.2.(K) -lámpafényre, Tolna megye-Miszla, 1921.XH.22. (Pi), Őszöd, 1899. VII. (E); Vl/3: Euillyricum: Medak-Celina barlang, 1893.VII. (Bi), Zágráb, 1900. IV. 9. (St) -Maximir, 1916. V. 9. (St) Száva part, 1916.V.4. (St); VI/4» Frusca Goraicum: Fruska Gora-Vrdnik, 1911.V.17. (Cs), Vn: Adriaticum: Cirkvenica, 1893. (Bi), 1900. V.(E), 190'8. VI. (Szi), Fiume, (Bo), 1900. V. (E)-Tersatto, 1917. XII.14. (St), Novi, (Ho). A felsorolt és a térképen ábrázolt lelőhelyadatok értékelése arra enged következtetni, hogy az O. (Anotylus) mutator LOHSE faj a Kárpátmedencében mint kifejezetten montán elem jelentkezik. 19 lelőhelyadata közül 16 a magashegyvidékre, illetve a középhegység magasabb régióira esik. A sikság és a dombvidék mindössze 3 pontján került elő. A síksági előfordulás esetében (Mosonmagyaróvár) felmerül a lehetőség, hogy a hegyvidékről, árvizi hordalékkal került oda. A két dombvidéki lelőhely pedig a Dunántúl olyan mikroklimatikusan hidegebb völgyét jelenti, ahol nem szokatlan a más montán faj ok előkerülése. Kétségtelen tehát, hogy psychrophil, az O. sculpturatus GRAV.-nálhűvösebb helyeket kedvelő faj. Életmódjára néhány gyűjtési adat utal, gyűjtötték korhadó növényi anyagból rostálva, rothadó huscsalétekről, és - érdekes módon - egy esetben erdei gyepszintről fühálózva is. Várható, hogy a Magyar Középhegység további pontjairól is előkerül majd ez a ritka, egyben faunánkra nézve uj Staphylinida faj. TÓTH, L.: Oxytelus mutator Lohse (Coleoptera: Staphylinidae), eine neue Art in der Fauna des Karpatenbeckens Verfasser bestimmte das Oxytelus Material des Naturwissenschaftlichen Museums von Budapest und das des Naturwissenschaftlichen Museums von Zirc. Sämtliches Material stammt aus dem Karpatenbecken. Es wurden 280 männliche Exemplare der Art Oxyte lus (Anotylus) sculpturatus GRAV. seziert. Aufgrund der Genitaluntersuchungen konnte