S. Mahunka szerk.: Folia Entomologica Hungarica 27/2. (Budapest, 1974)

liti, hogy "hazánk hegyes vidékein nem ritka". A Kárpátok egyes völgyeire talán érvényes is ez a megállapítás, bár a matronula sehol sem gyakori. Elterjedésére nézve euroszibiriai faj, elsősorban a nyugatpalearktikum középső részein, valamint az Amur, és Ussuri vidékén fordul elő, de pl. Közép-Európa ENy-i részeiről már hiányzik, és ritkán repül 1000 m fölé, inkább középhegységi jellegű. Ökológiailag az . altoherbosa komponenshez sorolható, lomberdei magaskórós és irtástársulásokban, bokros hegyoldalakon, ritkás, dus aljnövényzetü erdőkben fogható. Hernyója irodalmi adatok szerint nagyon polifág, tápnövényei pl. a Zelnicemeggy (Prunus padus), ükörbe lonc (Lonicera sylosteum), és a gyermekláncfű (Taraxacum officinale), de füz, kőris, tölgy és mogyoró sarj hajtás okon is előfordul. Miután elképzelhető volt, hogy multszázadi gyűjtőhelyei a mai országhatárokon kivül estek, KOVÁCS sem vette fel faunakatalógusába (1953, 1956). Első ismert hazai példányát igy TÖRÖK FERENC (Budapest) fogta, 1962 júliusában, a telkibányai (Zempléni hg.) menedékház melletti lu cf enyvesnél. Itteni előfordulása várható is volt, hiszen a hegység szlovákiai oldaláról e faj már régen ismeretes. A Stájerházaknál először 1964, VI.30.-án egy $ példánya repült a csapdába, melyetazután azonnal 12 d" példány követett, és csak 1966-ban jelentkezett ismét egyenként 6 o. Ez azért érdekes, mert a matronula hernyója két átteleléssel, két évig fejlődik, és ugy látszik ezért csak minden második évben gyakoribb. A Kőszegi-hg. osztrák oldalán is fogták (pl. HAYEK, 58.VI.21., VR. 5., Hirschenstein). Hazai előfordulásáról még csak annyit, hogy a Soproni-hg. -ben is valószinünek tartom, valamint szóbeli közlése szerint JABLONKAY JÓZSEF is fogott a Bükkben egy matronuláh

oz hasonló hernyót, de nem tudta kinevelni, ami nyilvánvalóan nagyon nehéz is lehet. Természetesen ezt az adatot egyelőre nem rögzithetjük, bár a faj bükki előfordulása sem kizárt. (Euxoa decora DEN, et SCHIFF.) - PINKER - Hodis, Rechnitz - Az Alpokban és tágabb környékén 2000 m-ig, főleg szubalpin réteken előforduló fajt hazánkban még nem gyűjtöttek. Repülési ideje: VI. -IX. (Ochropleura praecox L.) - ISSEKUTZ - Hirschenstein, első fogás: 64.VI.17. (Chersotis margaritacea VILL.), - KOSCHABEK, PINKER - Hodis, Rechnitz - Hazánkban ritka középhegységi faj. ^ Eugraphe sigma DEN. et SCHIFF. - R - St 8 pld.; VI.

29. -VB.23. - Ker 34 pld.;VI.17. -VIR. 18. Lycophotia porphyrea D

EN, et SCHIFF. - R-Stlpld.; 66.VRI.17. - Ker 3 pld.; 67. VRI. 1., 68., VU. 29., VRI., 17. - Tipikus "Heide" komponens, fő tápnövénye a Calluna vulgaris. Ny-, Ë-és Közép-Európában fogható egész É-Itáliáig, de Románia területéről már nem ismerünk adatokat. Sajátos alfaja fordul elő viszont TranszkaukáziábanAz Alpokban, igy Stájerországban is erősen elterjedt. Hazánkban eddig Sopronból, Uzsáról és Jósvafőről ismerjük, de valószinünek tartom, hogy csarabos vidékeinken (Ny-Dunántul, É-Középhegység) mindenütt fogható. Diarsia mendica F. -R-St2pld.:, 65.Vn.8., 66.VI.21. -Hör3pld.; 69. VI. 20., 24. -Montán, altoherbosa faj, hazánkban eddig csak Sopronban, a Dunazug hg.-ben és az É-Középhegység néhány pontján. D.brunnaea DEN, et SCHIFF. - R - St 49 pld. ; VI. 26.-VRI. 7. - Ker 18 pld. ; VI. 22.VR.12. - KOVÁCS (1953) még valószínűtlennek tartja hazai előfordulását, hamarosan azonban kiderült, hogy az É-Közép-hg. -ben sokfelé nem ritka, majd 1967-től az É-Bakonyban is rendszeresen fogtam. (Paradiarsia sobrina DUP. - KOSCHABEK, ISSEKUTZ - Rechnitz, Hirschenstein -Főleg áfonyán fejlődő faj, az Alpokban gyakoribb, É-felé ritkább, fellápokban, Heidéken, Vn-VRI-ban. Hazánkból ismeretlen.