S. Mahunka szerk.: Folia Entomologica Hungarica 27/2. (Budapest, 1974)

FREH ALFONZ gimn.tanár 1878-ban, a kőszegi gimnázium évkönyvében jelentette meg 199 kőszegi nagylepkefajt felsoroló jegyzékét. Ez a Fauna Regni Hungáriáé szerzőihez ugy látszik nem jutott el, mert abban csak 19 faj kőszegi előfordulása szerepel, mely adatok valószinüleg PÁVEL JÁNOS-tól származtak. Szerencsére SZENT-IV

ANY fenti katalógusában pontosan jelzi, kinek a nevéhez fűződnek az egyes adatok, igy hamar megállapíthatjuk, hogy FREH olyan fajok nevét is közli, melyek lehet, hogy határozásai vagy cédulázási tévedésen alapulnak (az eredeti nomenklatura szerint: Satyrus alcyone DEN. et SCHIFF., S. actaea var Cordula F., Polia Serratilinea TR

., Cidaria muni- tata HBN. ). Többi adata bizonyitópéldány hiányában ellenőrizhetetlen, bár legtöbbjének helyessége időközben bebizonyosodott. A FRH által közölt néhány adatból csak a Parnassius apollo L. kőszegi előfordulását kell fenntartással fogadnunk, mertbizonyitópéldányt itt sem ismerünk. Az előbbieknél valamivel megbízhat óbbak azok az adatok, melyek a hajdani Kőszegi Múzeum lepkeanyagának SZENT-IV

ANY általi feldolgozásából származnak. Ezt az anyagot VISNYA ALADÁR, nagyobb részben pedig VÉGH GYULA "ny. iparművészeti múzeumi főigazgató", amatőr lepkészek gyűjtötték. Közöttük jellegzetes és értékes kőszegi fajok is szerepelnek (Erebia ligea L., Apatura iris L., Coenonympha tullia tiphon ROTT.

, Lemonia taraxaci ESP., Anaplectoides prasina F., Mormo maura L., Melicleptria cardui HBN., Archiearis parthenias L. ). A gyűjteményben található Lithomoia (Chloan- tha) solidaginis HBN. és Entephria (Cidaria) caesiata DEN, et SCHIFF. sajnos tapasztalatom szerint határozási tévedés. Ez a két igen kisméretű gyűjtemény ma is megtalálható a szombathelyi Savaria Múzeumban, de nagy hiányossága, hogy a lepkék többségén nincs lelőhely cédula. Minden feltétel nélkül elfogadható adatok csak 1936-37-ből származnak. Ekkor DUDICH ENDRE vezetésével munkaközösség kezdett foglalkozni a hegység természetrajzi kutatásával. Ezt a munkát a'budapesti Tudományegyetem kezdeményezte és a Kőszegi Múzeum is támogatta, főleg a lebonyolitásban és az eredmények közlésében. Azexpediciók anyagának feldolgozásában élvonalbeli szakemberek vettek részt, igy BALOGH JÁNOS, KASZAB ZOLTÁN, MÓCZÁR LÁSZLÓ, SZENT-IVÁNY JÓZSEF és LENGYEL GYULA is. Utóbbi kettő foglalkozott a lepkékkel, de KASZAB ZOLTÁN is gyűjtött sok értékes fajt (pl. Tethea fluctuosa HBN., Bomolocha crassalis F., Eulithis populata L., E.prunata L.

, Hydriomena furcata THNBG., Pachycnemia hippoeastanaria HBN., Cleorodes lichenaria LEACH.), amelyek nagy része ma is megtalálható a budapesti Természettudományi Múzeum gyűjteményében. Azóta számottevő gyűjtés Kőszeg környékén nem volt. SZENT-IVÁNY jegyzékében 434 nagylepkefaj szerepel, közülük mintegy 300 faj az éjszakai lepke. KOVÁCS magyar faunakatalógusaiban (1953, 1956) már kihagyja a kérdéses fajok zömét, viszont további 67 faj kőszegi előfordulását közli, valószinüleg a Természettudományi Múzeum gyűjteménye alapján. A régi adatok közül jelenleg 8 faj kőszegi előfordulása vitatható, ill. nem bizonyított: P .apollo L., H.aelia alcyone DEN.

et SCHIFF., S.ferula F. (=

cordula F.), L. solidaginis HBN., P

. Serratilinea TR, X.munitata HBN.

, E.caesiata DEN, et SCHIFF . és Lamelloeossus terebra DEN, et SCHIFF. Ezeket a fauna faj számának megállapitásánál is figyelmen kivül hagytam és a jegyzékben megjelöltem. A Kőszegi-hg. osztrák oldalán (Hirschenstein-Geschriebenstein-Reichnitz-Hodis) azonban az elmúlt évtizedekben is igen alapos lepkészeti kutatás folyt (FRANZ KOSCHABEK RUDOLPH PINKER, WALTER HAYEK, ISSEKUTZ LÁSZLÓ), amelynek eredményeit ISSEKUTZ foglalta össze. Mivel az osztrák oldal a magyar résszel szerves földrajzi