S. Mahunka szerk.: Folia Entomologica Hungarica 27/1. (Budapest, 1974)

2 (1) Lignyodes alnem: fajainak hossza átlag 3. 7-4.7 mm, nagyon ritkán apró példá­nyoké 3.4-3.6 mm; ormányuk a tövi felén olyan vastag vagy vastagabb mint az elülső lábszáruk a tövi harmadukban; előtoruk valamivel keskenyebb (hossza ugy aránylik a szélességéhez mintl:1.3-1.4), trapéz alakú, oldala a csúcsa mö­gött hosszan befűzött. A középső és a hátsó lábszáruk mind a két ivar esetében majdnem egyforma, a csúcsuk nem hajlott, a himek belső csucsi tövise valami­vel hosszabb mint a nőstényeké. Peniszük aszimmetrikus, hosszanti tengelyük irányában elcsavart, Szárnyfedőiket csak pikkelyszőrök takarják, elszórtan na­gyobb ovális pikkelyek nélkül. a Lygnyodes nem többi ismert faja A Magyarország Állatvilágának X/8. füzetében, a 77. oldalon a nem határozókulcsát a fenti elválasztás szerint lehet az uj fajjal kiegésziteni. Dr. L. DIECKMANN entdeckte in der Slovakie eine neue: Art der Gattung Lignyodes. Da die Art auch in Ungarn zum Vorschein kommen kann, werden oben die Unterschiede der neuen Art gegenüber der bisher bekannten angegeben, wie sie Dr. DIECKMANN in den Ent.Nachrichten, 1970, 14:97 verfasste. Die Bestimmungstabelle der Gattung im Heft X/8 der Fauna Hungáriáé, 1971, p. 77 kann mit der neuen Art durch die obige Un­terscheidung ergänz werden. Dr. ENDRODI Sebő, Budapest Pótlások a Magyarország Állatvilága, Fauna Hungáriáé X. kötetében tárgyalt ormányosalkatu bogarakhoz Napjainkban két neves specialista is dolgozik a középeurópai ormányosbogarak minél tökéletesebb megismerésén. Az egyik Dr. SMRECZYNK3 St. krakkói egyetemi tanár, a másik Dr. DIECKMANN L., a Német Entomológiai Intézet (Deutsches Entomologisches Institut) Eberswalde kutatója. Mind a ketten közlik velünk azokat a magyar vonatkozású adatokat, amelyekre munkájuk közben ráakadnak és ezért hálás köszönet iUeti őket. Az alábbiakban azokat a megállapításokat közlöm, amelyek a Magyarország Állatvilágának X. kötetét érintik. 1. Dr. SMRECZYNSK3 muzeumunk régi meghatározatlan anyagában megtalálta a Lixus tibialis BOH. nevü fajt, amely a magyarországi fauna tagjaként eddig nem szerepelt. A határozókulcs a fajt a Lixus elegantulus BOH. -hoz vezeti, a két faj megkülönböztetése céljából a X/5 füzet 109. oldalán az alábbi pótlást keU beiktatni: a 22 /23/ szám szöve­géhez a 7. sor első szava: "össze" után pontot kell tenni és utána beszúrandó: 22a (22b)Felületének fehéres szőrözete dúsabb, s a szőrök különösen az előtör és a szárny­fedők oldalán, valamint csúcsán hosszabbak mint a korongon. Előtorának nagy kerek pontjai jól kirajzolódnak, mert a közöttük lévő tér csak finoman ráncolt. A szárnyfedők pontjai elég sekélyek, közterecskéi majdnem simák. Lábai rend­szerint vörösesbarnák. 5. 5-10 mm. (A többi adata változatlan.) elegantus B OH.

Next

/
Thumbnails
Contents