Dr. Papp Jenő szerk.: Folia Entomologica Hungarica 25/8-35. (Budapest, 1972)

Long-erdőben fogtam egy példányt, 1966 júliusban. Az egymástól jelentős távolságban fekvő lelőhelyek azonban nem véletlenszerüeko A Természettudományi Múzeumban található külföldi S. metallica VANDERL. példányok lelőhelyei /Rimaszombat, Csorbató, Lucsivna, Szalonca, Munkács, Kielce/ arra engednek következtetni, hogy hegyvidéki fajjal állunk szemben. A dunántúli példányok az ország hűvös, csapadékos vidékéről valók - a nyugati hegylábi peremtájakról

0 Bátorliget glaciális reliktumokat őrző területén szintén érthető e faj előfordulása. A kisalföldi és Szamos-menti előfordulás annak következménye, hogy a hegyvidékek felől érkező folyók mentán behatolhatnak az Alföld területére hegyvidéki fajok. A Szamos-mentéről ill. az egész Szatmár-beregi sikságról az utóbbi évek során ujabb és ujabb adatok látszanak bizonyitani azt, hogy élővilágát hegyvidéki faunaelemek szinezik. Pintha István Uj cincér-faj a magyar faunában A Strangalia arcuata PANZ. /Cerambycidae, Col./ hazai előfordulása várható volt, ezért mint zárójeles faj szerepel "Magyarország Állatvilága" IX. kötet 5. füzetében. Gyűjtéseim során a Sátorhegységben, a telkibányai Nagypatak völgyében 1964 július első felében három, majd 1971 július 5-16-ig ujabb két példányt fogtam déli órákban, felhőtlen, száraz, meleg, napsütéses időben sátoros margitvirágon /Chrysanthenum corymbosum/. id. Rácz Gábor