Dr. Papp Jenő szerk.: Folia Entomologica Hungarica 25/8-35. (Budapest, 1972)

FOLIA ENTOMOLOGICA HUNGARICA ROVARTANI KÖZLEMÉNYEK (SERIES NOVA) TOM. XXV. 1972. Nr. 33. Apró közlemények Kurze Mitteilungen Notes and Observations Rovatvezető: Dr. VOJNITS ANDRÁS A málnavessző gubacslégy, Thomasiniana theobaldi /BARBES/ kártétele A málnavesszőt károsító Thomasiniana theobaldi bár a gubacsiegyek családjába /Cecidomyiidae/ tartozik, nem okoz gubacsot. A gazdanövény felszakadt héjrétege alatti szöveten táplálkozik, de sejtburjánzás nélkül. A megtámadott vessző nem duzzad meg, hanem külseje színeződik. Mivel életmódja nem okoz feltűnő gubacsosodást, jelenlétét csak tüzetes vizsgálat árulja el. Évente három nemzedéke fejlődik. Az első kb. március-áprilisban a talajban bábozódik s kirepülésekor a málnavessző felsebzett epidermisz hézagaiba rakja kisebb-nagyobb csomókban tojásait. A kikelő lárvák a kéreg alá furakodva a paraszöveten keresztül a parenchima rétegből szivják fel tápláló nedvüket. A tartózkodási felület fölött a külső rétegen először élesen körülhatárolt sötétbarna foltok keletkeznek, A lárva alatti és feletti szivási szöveten is foltos szineződés alakul ki. Ahogy a lárvák fej lödnek,a foltok is növekszenek s végül összefüggő barnás-fekete mezők alakulnak. Szine gombásodásra emlékeztető A további nemzedékek felismeréséhez szükséges ismerni a szár szöveti szerkezetét, illetve a hasadások tipusait. Az elsőéves vessző áprilistól kezdve gyorsan nyúlik. Máju3 vége felé már 2o-3o cm hosszú. A szár vastagodását az epidermisz réteg nem képes egyenletesen követni s ezért helyenként felszakad. Ez már Fol. Ent. Hung. XXV. ] 972. 493