Dr. Papp Jenő szerk.: Folia Entomologica Hungarica 25/1-7. (Budapest, 1972)

a him és a lárva rajzását, az eltérő földrajzi helyek hatását a rajzásra, a termékenységet, a pusztulás mértékét a telelés folyamán, és a him-nőstény arány alakulását a gazdanövény különböző részein, A kaliforniai pajzstetü az élőhelyi viszonyokra különbözőképpen reagál. Euráziában 1-5 nemzedéke fejlődhet ki /P0P0VA, 1962/. Áttelelhet még -45,l

U-on is /CSUMÁK

OVA, 1953/« Termékenysége a Szovjetunió viszonyai között 50-200 között változik, átlagosan 100-120 /P0P0VA, 1962/. A termékenység az USA-ban és Indiában 400-500 db-ot is elér /MARLA

TT, 1906/. Az ivari arány tavasztól őszig, a fertőzés fokozódásával a himek javára alakul. Terjedése elgosorban gyümölcsfa szaporitó anyaggal, illetve a szél segítségével történhet.. Hazánk viszonyaihoz az elmúlt öt évtized alatt jól alkalmazkodott. Szinte valamennyi termesztett fás növényünket kárositja kisebb-nagyobb mértékben. Legveszélyesebb azonban az almára, körtére, piros és fekete ribizkére, amelyeken rövid idő alatt hatalmas tömegben képes elszaporodni. Ezen kivül jelen van minden gyümölcsösben és változó mértékű károkat okoz. Magyarországon két teljes nemzedéke fejlődik ki. A lárva rajzás tartama az első nemzedéknél 60, a másodiknál 40 nap /KISS,1962/. A himek rajzása viszonylag rövid idő alatt /14-18 nap/ zajlik le /SHETA-JENSER, 1970/. Megfigyeléseink szerint a kártevő L,- es stádiumban telel, ami megegyezik HUZIÁN /1951/. SHETA-JENSER /1970/, SZELÉNYI /1954/ adataival. Az áttelelő lárvák jelentős része különböző okok következtében tavaszra elpusztul. Örvényesen 1969 március 7-én mandulafán a lárvák 10 %-a már nem élt, Csopakon ugyanezen év március 12-én almafán az elpusztultak aránya 61 %, mig ribizkén 59 %. Csopakon 1970-ben ribizkén március 11-én 11 %, április 6-án 14 % és április 22-én 30 % volt. Almafán a pusztulás március 13-14-én 6-16 %, április 6-án 20 %.Őszibarackon Csopakon márciua 5-én a hajtásokon a lárvák 3I %-a, mig a törzsön 54 % pusztult el. Bakonyszentlászlón március 18-án 57 %-os mortalitást ászleltünk. Megállapítható a leírtakból, hogy a telelőhelytől függően a lárvák 6-6I %-a pusztult el a különböző