Dr. Papp Jenő szerk.: Folia Entomologica Hungarica 25/1-7. (Budapest, 1972)

táaban. PAPP JENŐ kidolgozza a rendazerea kutatáaok meginduláaá­hoz azükaégea tervet, éa maga ia lelkea gyűjtő munkába kezdő Ezekben az években terjeazti ki a Bakonyra talajzoocönológiai munkáját LOKSA IMRE. Munkája nyomán az értékea fauniaztíkai ada­tok tömege válik iamereteaaé a Bakony különböző erdőtárauláaai­bólo Magam mint magánkutató 1962-ben kezdtem a Bakony bogárvilá­gával foglalkozni, majd 1966-tól a veszprémi Bakony Múzeum külaő munkatáraaként folytattam azto 1967-től RÉZBÁNYA! LÁSZLÓ fény­csapda anyagából tömegesen kerülnek bogarak a Bakony Múzeumba. Az utóbbi években sok lelkes magánember alkalmilag, vagy rend­szeresen eljuttatja az általa gyűjtött anyagot a múzeumnak, igy DAX MARGIT, DIETZEL GYULA, JÁRAI ISTVÁN, NERUZSIL ISTVÁN, REMÉ­NYI ANTAL, PAPP JENŐNÉ, VITÉZ ÁGNES és még sokan mások. Fárado­zásukat ezúton is illesse köszönet. Végigtekintve a Bakony-kutatás múltján, vizsgáljuk meg az ered­ményeket. A kutató munka irányitását a most alakuló zirci Termé­szettudományi Múzeum és vezetője TÓTH SÁNDOR végzi. Folytatódnak a különböző növénytársulásokban végzett talaj csapda vizsgálatok a hegység különböző területein, ezeket LOKSA IMRE irányításával végezzük. Tovább működnek RÉZBÁNYAI fénycsapdái, remélhetőleg az Északi-Bakony után má s re s z t a j akon is. A kialakulóban levő kap­csolatok lehetővé fogják tenni, hogy az erdészet országos fény­csapda hálózatának Farkasgyepün működő csapdájának anyagából is értékes adatokhoz jussunk. A kiemelt kisterületekhez kapcsolódó tömegmódszereken kivül a nagy területekről tájékozódó, változa­tos gyűjtő módszerekkel folytatott alkalmi gyűjtéseket is vég­zünk, TÓTH SÁNDOR-ral közösen. Az eddigi munka eredményeként a Bakony Múzeum már kb tizenöt-húszezer darabból álló bogárgyűjte­ményt őriz. Ebből több családot feldolgoztam. Számos olyan bo­gárritkaság került elő, amely mint szinező elem tul a Bakony ha­tárain, a Kárpát-medencére is érdekes állatföldrajzi szempont­ból. A kutatási program megindulása óta több publikáció látott napvilágot: LOKSA IMRE nagy átfogó munkája a karsztbokorerdő társulások talajzoocönozisáról sok bogáradatot tartalmaz /LOKSA 1968/f PAPP JENŐ a Bakony állatföldrajzi felosztásával foglalko­zó tanulmányában koleopterákra is támaszkodik /PAPP 1968/. Magam

Next

/
Thumbnails
Contents