Dr. Papp Jenő szerk.: Folia Entomologica Hungarica 25/1-7. (Budapest, 1972)
mégis nyújt egy pontoa adatot. Müvének 47-48, oldalán Keszthelyen a Festetich családnál töltött vendégeakedéaét éa a Balatonnál tett kiránduláaukat irja le. Itt vadászat közben egy fecake gyomortartalmát vizsgálta meg és felsorolta a benne talált rovarokat, közöttük a Donacia aquatica-t is. Az első valóban hiteles bakonyi adatunk tehát ennek a madárgyomortartalomnak köszönhető - amely Magyarország faunisztikai adatai között az elsők között szerepel. Ezt követően RÓMER 1860-ban megjelent könyvéből tudjuk, hogy a Bakonyban megfordult zoológus és pedig PRIVALDSZKY és BILLIMEK, végzett munkájukról azonban feljegyzést nem iamerünk. 1876 -ban HOPPPGARTEN számol be Nagyváz sony-Kabhegy környékén folytatott gyűjtéseiről, számos bogárfaj felsorolásával, Ot követően EHMANN FERENC, MIHÓK OTTÓ, PÁVEL JÁNOS végez gyűjtéseket, adataikat a megelőzőkkel együtt KUTHY DEZSŐ összegezi a Fauna Regni Hungariae-ben, 1896-ban. 1906-ban VÁNGEL JÁNOS közöl néhány bakonyi adatot az előző évek eredményeiből. 1907-ben jelentős fordulat következik, megjelenik az első monográfia WACHSMANN FERENC tollából. Pápa tágabb környékére éa az Éazaki-Bakony több pontjára terjedt ki a munkáaaága. Sajnálatos, hogy a pontos lelőhely és idő megjelöléseket mellőzte. Az 1920-as években és feltehetően a 30-as éa 40-es években is LICHTNECKERT FERENC kutatja Pét, Bakonysárkány, Zirc környékét. Feljegyzései kézirat formájában megmaradtak, gyűjteménye pedig a Természettudományi Múzeumba került. Az 1930-as években a kutatások súlypontja a Balatonfelvidékre, a Tihanyi-félszigetre tevődik: BICZÓK FERENC, CSÍKI ERNŐ, JACZÓ IMRE, KASZAB ZOLTÁN, MIHÁLYI FERENC, SEBESTYÉN OLGA, SIROKI ZOLTÁN, SZÉKESSY VILMOS és TÓTH LÁSZLÓ csaknem egy évtizedes munkájának eredményeit foglalja Össze és teszi közzé SZÉKESSY VILMOS 1943-ban. Az 1930-as és 40-es években LENCZY RUDOLF főként Berhida környékén és a Bakony más területein is jelentős gyűjtő munkát végez, anyaga a Természettudományi Múzeumba került. Az 1950-es években MAGYAR MIKLÓS a Bakony több területén /Veszprém, Csopak, Szigliget, Cuha völgy, Farkasgyepü környékén/ kb 3000 db bogarat gyűjtött, mely később a Bakonyi Múzeumba került. Az 1950-es évek vége fordulópontot jelent a Bakony-kuta-