Dr. Papp Jenő szerk.: Folia Entomologica Hungarica 24/24-42. (Budapest, 1971)

A Természettudományi Múzeum Állattárába bekerült EEDŐS-gyüjteményben ennek a fajnak két gyönyörű him példányát találtam, melyek hazánkból származnak. Az állatok lelőhelycédulája: "Vendvidék, Szakony-falu, Calluna vulgaris, i96l.VII.3O, leg.ERDŐS". Azon a területen fogta tehát a lepkéket, ahonnét már sok hasonlóan érdekes állat került elő (TALLÓS PÁL gyűjtései!). A lelőhely ismeretében nem lehet kétséges, hogy az Anarta myrtilli L. Magyarországon tenyészik,és nem behurcolt vagy bevándorolt példányokról van szó. Dr. Vojnits András • A Plebejides pylaon PISCH.-W. ssp. kovácsi SZABÓ hernyója, bábállapota és egyéb tenyésztési körülményei The caterpillar, the pupal stage and other rearing conditions of Plebejides pylaon FISCH.-W. ssp. kovácsi SZABÓ A Fauna Hungáriáé XVI. kötet 15. füz. "Nappali lepkék" szerint a P. pylaon FISCH.-W. ssp. kovácsi SZABÓ lepkefaj hernyója nem ismeretes. Ez a körülmény késztetett arra, hogy keressem a hernyót. Igyekezetem nem volt eredménytelen. A hernyót több példányban 1969-ben a fóti Somlóhegyen megtaláltam és az alábbiakban közlöm megállap

itásaimat : Már 1965 és 1966 májusában megfigyeltem a nőstények petézését. Az Astragalus exscapus leveleire helyezi egyesével a petéit. Néhány petével megkíséreltem a tenyésztést, ami sem 1965-ben, sem a következő évben nem sikerült. A kikelt állatok 2-3 hétig táplálkoztak, majd beszüntették azt (diapauza?) és azután elpusztultak. Ebből arra következtettem, hogy a diapauza'ennél az állatnál korán kezdődik, de az is lehetséges, hogy hangya-kedvelő, illetve a hangyák által kedvelt létére már pár hetes korában a hangyákkal él (myrmekofil) és a hangyabolyban telel át.