Dr. Papp Jenő szerk.: Folia Entomologica Hungarica 24/1-23. (Budapest, 1971)

össze a keskeny tengerparti sávra korlátozódó mezőgazdasági müvelésbe vont területet leszámítva mindenütt sürü, zárt erdő boritja. Az alsóbb régiókban sok a fenyő, ezt azonban hamar felváltja az uralkodó lombos erdő. Mindkettőben igen gazdag a cserjeszint is, s az aljnövényzet is változatos. Az élővilág szempontjából nem közömbös,hogy a terület vizben gazdag. A száraz időszak ellenére minden völgyben folyt viz, igaz, hogy a patakágyak méretei és az ott egymásra dobált hatalmas vizkoptatta sziklák a monszun időszakban itt lezúduló özönvizről árulkodtak. Sok a kisebb-nagyobb vizesés (köztük Korea legnagyobb vízesése, a 80 m magasságról lezúduló Guriong) és a sziklafelületeken lassan szivárgó viz is. A terület legnagyobb állóvize a hegység peremén lévő, jókora Sam-il tó. Zoológiai gyűjtésre a hegység ideális terület, növeli az eredményeket, hogy nagyrésze mentes a DDT-től. NegatÍvűmként mindössze az emlithető, hogy a vizek faunája szegényesnek tünt, vizi rovarok és rovarlárvák egyaránt igen csekély egyedszámban voltak csak találhatók a folyó és állóvizekben egyaránt. Ezt csak részben magyarázza a monszunkor lezúduló viztömeg elsodró, kimosó hatása. 3. Keszong környéke, Bagj

on hegység A KNDK egyik legdélibb területe, a demarkációs zóna közelében, Phenjantól mintegy 300 km-re D-re fekszik. A város a hegység nyugati nyúlványai között, völgykatlanban fekszik; a hegyek közelsége volt érezhető a belváros parkjának lámpáira repülő gazdag faunában is. Magát a hegységet geomorfológiai szempontból szelidebb formák jellemzik, mint az eddig megismert vidékeket. Menedékes, kevéssé tagolt lejtők, szélesebb hegyhátak, széles völgytalpak alján kanyargó patakok bizonyítják ezt, ritka a meredek hegyoldal vagy a nagyesésü szurdokvölgy. Ennek megfelelően a mezőgazdasági művelés is sokkal nagyobb területet hódit ott el, mint a Gyémánt-hegységben. Különösen Keszong közvetlen környékén hasonló a táj a Phenjan környékén megismerthez. Rontja a