Dr. Papp Jenő szerk.: Folia Entomologica Hungarica 24/1-23. (Budapest, 1971)

adatok, a területi fénycsapdák és a rajzásvizsgálat céljából üzemeltetett izolátorok adataival együtt a megyei növényvédő állomások laboratóriumába futnak be, itt dolgozzák fel az adatokat és az értékelés eredményeként, szükség esetén előrejelzéseket adnak ki a mezőgazdasági üzemek számára. A mezőgazdasági üzemek a kapott információk alapján szervezik meg munkájukat. A hálózat feladata elsősorban az, hogy a kárositó tömegszaporodási jelenségeit vizsgálja és feltárja a várható kárositási veszélyt. A kárositók tömegviszonyait a környezeti tényezők befolyásolják. A tömegszaporodási és járványjelenségek azonban - a fenológiai jellegekkel ellentétben - elsősorban nem a lokális viszonyoktól függnek, ezeket a jelenségeket nagyobb területek feltételei befolyásolják.Az előrejelzési hálózat munkáját ezért ennek megfelelően kellett kialakítani, amit a tájegységi előrejelzés megvalósításával egyre inkább megoldunk. A tájegységi előrejelzés két lépcsőben valósul meg. Az országos, vagy több megyére érvényes tendenciákat az országos előrejelzések, a megyék egyes tájegységeire érvényes jelenségeket a növényvédő állomások előrejelzései tartalmazzák. Az országos, és a növényvédő állomások által kiadott előrejelzések alapján a mezőgazdasági üzemek a fő tendenciák ismeretében helyesen szervezhetik meg saját munkájukat. A tájegységi előrejelzés révén megismerik a várható kártételek veszélyeit (kártétel előrejelzés), igy a lokális viszonyoktól függő, elsősorban fenológiai jellegek vizsgálata alapján (kártevő előrejelzés) optimálisan szervezhetik meg a kárositók elleni küzdelmet,ugyanakkor mentesülnek a vegyszerek túlzott használatának káros következményeitől. A hálózat kialakítása után az adatfelvételezés megfelelő szintre emelése és megbízhatóságának megvalósítása, valamint a tájegységi előrejelzés elveinek kidolgozása, illetve érvényesítése mellett az Előrejelzési Központ egyik legfontosabb feladata volt az előrejelzés módszereinek áttekintése, kritikai elemzése és a hálózat számára egységesen érvényes módszertan elkészítése. Ennek érdekében áttekintettük a hazai és külföldi irodalmat és messzemenően figyelembe vettük a hazai előrejelzési munka