Dr. Papp Jenő szerk.: Folia Entomologica Hungarica 24/1-23. (Budapest, 1971)

A pirregő tücskök (Oecanthus pellucens) tömeges előfordulása Bács-Kiskun megyében The mass occurrence of Oecanthus pellucens in Com. Bács-Kiskun A Kiskunhalasi Állami Gazdaságban 1968-tól kezdődően folyamato­san mind nagyobb felületeken tértünk át a fejmüvelésü szőlők szálvesszős müvelésére. A megváltozott művelési rendszer kiala­kulásával párhuzamosan a szőlő állatéletközösségét vizsgáltuk s megállapítottuk, hogy a pirregő tücsök populációi fokozatosan növekednek. Mint ismeretes, e kártevő imágója és lárvája raga­dozó életmódot folytat, mert rovarokkal táplálkozik. Megfigye­léseink szerint főleg levéltetveket, takácsatkákat pusztitanak el. Egy esetben katicabogár lárva ragadozása közben figyeltük meg..Kárositásuk olyan szempontból jelentős, hogy a fásodó vesz­szőkbe rakják le tojásaikat, s ezzel a vesszők életképességét, növekedését károsan befolyásolják, továbbá ezeket a vesszőket nem lehet felhasználni szaporitó alanyként.Laboratóriumi körül­mények között SEHDULA MÁRIA vizsgálta az imágók tevékenységét. Mérésekkel megállapította, hogy 4 imágó tojásrakásával a vesz­szők növekedését 20-30%-kal csökkentette. A gazdaság szőlőtábláin kivül a pirregő tücsköt még a következő helyeken találtuk meg tömegesen: Kunfehértó, Izsák, Kecskemét, Lajosmizse, Baja, Hajós, Érsekcsanád, Kecel, Kiskőrös, Császár­töltés, Fülöpszállás,Soltvadkert, Pirtó, Solt szentimre, Kiskun­maj sa. A pirregő tücsök ragadozó tevékenysége mellett jelentkező vesz­szőkárositás megelőzése érdekében 1970-ben megkíséreltük a vé­dekezést. A Ditrifon-50 0,2%-os koncentrációjával a kártevő tö­meges elszaporodása nagymértékben csökkenthető volt. Szűcs József

Next

/
Thumbnails
Contents