Dr. Papp Jenő szerk.: Folia Entomologica Hungarica 24/1-23. (Budapest, 1971)
zeltük az anyagot. Ezeket az éveket grafikonon is ábrázoltlik. 1967 folyamán jelentős különbséget észleltünk az E. ambiguella HB. rajzásadatai között. Az első rajzást a magas fénycsapda egyáltalán nem észlelte, és a második rajzáskor is ötször kevesebbet fogott, mint az alacsony fénycsapda. A L. botrana DEH. et SCHIEF, fajnak ebben az évben kezdődött számbeli növekedése. Az első rajzáskor egyedszáma igen csekély volt, de a második és harmadik rajzáskor már feltűnő a különbség a két fénycsapda "fogóképessége" között (l., 2. , 3» és 4. ábra). 1968-ban is azonos volt a helyzet, bár E. ambiguella HB. népesség Tarcalon az év folyamán jelentősen csökkent. A két- és féléves megfigyelés eredményei alapján helyes volt az a feltevésünk, hogy mindkét faj gyenge röptű. Rajzásuk megfigyelésére tehát fénycsapdáinkat mindig alacsonyan, a szőlősorokban állítsuk fel. A S.pil- leriana DEH. et SCHIFF, gyűjtésére szintén az alacsonyan elhelyezett fénycsapda alkalmasabb. A három fajon belül is mutatkozott eltérés. A tenyészetekben élénkebb mozgású L. botrana DEN. et SCHIFF, nagyobb arányban repült a magas fénycsapdába, mint az E. ambiguella HB. A további 10 Tortricidafaj és a Pl. maculipennis CURT, az alacsony fénycsapda anyagában volt nagyobb számban képviselve. Az egyes fajoknak az alacsony, illetve a magas fénycsapda által gyűjtött egyedszámainak aránya általában 2:1 volt. Meglepő eredmény, hogy az E. frumentalis L. minden évben az alacsony fénycsapdát részesítet te előnyben. A korábbi plfrppgpi 4h "erről a fajról az volt, hogy a jól repülő lepkék közé tartozik, és a magasabban elhelyezett fénycsapdába vártuk nagyobb számban. A két további vizsgált faj, az 0. nubilalis HB. és a S. verti- calis L. imágói a magas fénycsapdába repültek nagyobb számban. Az alacsony, illetve a magas fénycsapda által gyűjtött egyedszámaiknak aránya 3:4 volt. Vizsgálataink eredménye egybevág JÁRFÁS JÓZSEF 0. nubilalis L.-ra vonatkozó megállapításaival (szóbeli közlés).
