Dr. Papp Jenő szerk.: Folia Entomologica Hungarica 24/1-23. (Budapest, 1971)

ROVARTANI KÖZLEMÉNYEK (SERIES NOVA) TOM. XXIV. 1971. Nr. 13. Adatok a hazai takácsatkafauna ismeretéhez (Acari: Tetranychidae, Tenuipalpidae) írta: Dr. Bozai József. Zalaegerszeg Az elmúlt két évben végzett gyűjtéseink során több, hazánk faunájára új takácsatkafajt találtunk. E fajokat az alábbiakban közöljük : 1. Tetranychus atlanticus McGREGOR,1941. - Tilia cordata MILL.: Pacsa, 1968. X. 10., 16., Pelargonium zonale AIT.: Pacsa, 1968. X.16., Malus pumila MILL.: Pacsa, 1968. XI.5., Glycine hispida MAXIM.: Pacsa, 1968. XI. 15. , Prunus domestica L.: Becsehely, 1968.X.2., Lamium album L.: Zalaapáti, 1968.X.28. A T. telarius L., 1758-tól megbízhatóan a him penise alapján különithető el.

A penis horga az alapi résznek kb. 1/3-a, a szakáll madárfejre emlékeztet, hátsó nyúlványa csőrszerű, az elülső lekerekedő, felül kissé nyomott. Gyakran az emiitett fajjal azonos kolóniákban él. PRITCHARD-BAKER (1955) és MANSON (1967) közlése alapján eddig az USA 18 tagállamából, Japánból, Dél-Afrikából és Törökországból ismertük. WAIN

STEIN (I960) a T. tur- kestani UG. et NIK. 1937 szinonimjaként emliti, holott a penis alakja szerint attól könnyen elkülöníthető. 2. Oligonychus un

unguis JACOBI, 1905. - Pinus silvestris L.: Abádszalók, 1967. VII. 26.; Csór, 1967. VIII.7., Biota orientális (L.) ENDL.: Szolnok, 1967. VII.28. - Irodalmi adatokból az USA-ból, Németországból, Olaszországból, PinnországEol. Ent. Hung., XXIV. 1971.