Dr. Steinmann Henrik szerk.: Folia Entomologica Hungarica 23/1-12. (Budapest, 1970)

vonatkozik és ezért ezek sehol sem kerülnek piacra a tókráter falvain kivül. 8. Bodomase: Ashanti region É: 6.54 - Ny: 1.14, Mag.: 381 m Átmeneti öv Bodomase a féliglombhullató erdőzóna északi határán fekszik. Kumasitól mintegy 60 kilométerre, ÉK-felé. Az Ashanti magasföld vízválasztója közvetlenül délre húzódik tőle és bár az évi csapadéka jelentős, a harmattan növényzetre gyakorolt hatása szembeötlő. Az erdők már nem összefüggőek, csak a vizfolyások mentén alkotnak összefüggő galéria erdőket. Bár magas fák elszórtan még mindenütt előfordulnak, a száraz füves lejtőkön megjelennek a Borassus pálmák is. Az egyik kukorica szárfuró, Busseola fusca megjelenése is jelzi az átmenetet a szavanna felé. Az Intézet kukorica kísérleteinek egy része folyik itt, látogatásaim is ezzel kapcsolatosak. 9. Bui camp: Brong-Ahafo region É: 8.17 - Ny: 2.15, Mag.: 106 m Északi fásszavanna zóna A Fekete-Volta itt egy hegyszoroson halad át. A tábor egy épitendő gát és vizierőmü munkálataival kapcsolatban létesült. A folyó két partja tájképileg és ökológiai szempontból is teljes mértékben megegyező. A sik területek vegetációja hasonló mint a közelben fekvő Banda-Nkwanta körül, a sziklás hegyoldalak növényzete azonban sürübb. A mélyedésekben tölgy magasságig növő fák emelkednek kisebb vagy nagyobb csoportokban, mig a szárazabb helyeket bokrokkal be^ nőtt fü boritja. A folyó völgye felfelé kiszélesedik és cserjékkel benőtt sik vidéknek ad helyet. A Bui-i fénycsapdát az északi parton állitottuk fel, a hegy lábánál, jó ráhatással a folyóra, a szemben fekvő hegyoldalra és a nyilt füves-bokros térségre. F.zen az oldalon voltak a 33-as és 105-ös egyelő gyűjtések is. Valamennyi többi Bui-i adat a folyó déli partjáról, a tábor környékéről származik.