Dr. Steinmann Henrik szerk.: Folia Entomologica Hungarica 23/1-12. (Budapest, 1970)
füve sszavanna váltja fel. A guineai tipusu fás szavanna óriási területeken ma is érintetlen (Gonja terület), a szudáni tipusu szavanna jelentős része azonban intenziv mezőgazdasági müvelés alatt áll. 3/ Parti szavanna zóna A tengerpart mentén keskeny sávban (max. 30 km széles), Busuatól a togoi határig húzódik az ország legszárazabb vegetációs öve. A terület évi csapadéka 880 mm alatt van és Accra környékén mindössze 710 mm-es átlagot ér el. A tenger közelsége miatt azonban relativ légnedvessége alig marad el az erdőzónáétól. Átlagos hőmérséklete alig magasabb az erdőzónáénál, azonban alacsonyabb mint az északi szavannaterületeken. Vegetációja két különböző tipust mutat. Kissé magasabb csapadéku nyugati felében (Cape Coast-Winneba-i sikság) a növényzet sürü bozótos, a cserje között helyenként minder; aljnövényzet nélkül. A zóna keleti fele, az Accrái sikság a togoi határig cserjékkel tarkitott, sok helyen teljesen nyilt füves szavanna. 4/ Tengerparti és mangrove zóna A tengerparti szárazabb homokdűnéket jellegzetes parti növényzet borit ja. A füvekkel vegyes, nagyrészt szukkulens növényzet között mindenütt kilátszik a homokos talaj. A keskeny sávnak jellegzetes növénye a mindenütt kultivált kókuszpálma. A mocsaras folyótorkolatokat, a lagúnák partját és az elzáródott, mocsarasodó lagunamedreket mangrove vegetáció népesiti be. A ghánai mangrove cserje vagy alacsony fa termetű fajokból tevődik össze, a magasnövésü mangróve-fák nélkül. Csak olyan helyeken, ahol meredek sziklás part emelkedik a viz fölé,hiányzik a fenti két vegetációtipus és itt a hátország növényzete húzódik a tengerpartig.A parti zóna klimája hasonló a mögötte húzódó területekéhez és ezt csak a vizpárával terhes tengeri szél alakitja. Az évszakok hatása a gyűjtésre Ghánában az év bármely szakában lehet eredményesen gyűjteni.
