Dr. Steinmann Henrik szerk.: Folia Entomologica Hungarica 23/1-12. (Budapest, 1970)

Itt jegyzem meg, hogy a gyakran használt erdőrezervátum (forest reserve) fogalom nem természetvédelmi területet, hanem „erdőtartalékot" jelent. Ezeken a területeken fakitermelés csak gondos ellenőrzés mellett történik az értékes fafajok megfelelő korú (méretű) példányainak kiegyelese révén. Itt mindennemű földmüvelés és ezzel járó tarvágás szigorúan tilos, sőt egyéh haszonnövények (főként kakaó) beültetését sem engedélyezik. Ghana területén az erdőrezervátumok összterülete az 'erdőzónában is eléri a 16,600 km

2-t. A kérdéssel szoros összefüggésben áll az eredeti, vagy bolygatatlan területek kérdése. Egyes ökológusok szerint egész Nyugat-Afrika területén nincs bolygatatlan flóra. Véleményem szerint a ghánai flóra ilyen értelmű jellemzése még akkor is félrevezető volna, ha valóban nem lenne olyan hely az országban, ahol még sohasem döntöttek egy fát sem (hozzáférhetetlen völgyek, hegyoldalak, stb). A flóra és fauna eredeti képét aligha változtathatja meg lényegesen egyes fafajok nagy példányainak kiemelése. A másodlagos erdő fogalmát olyan terület jellemzésére használom, ahol tarvágás után zárt erdő sarjadt, mely azonban legalább is átmenetileg nélkülözi a felső lombkorona szinteket. Ugyancsak másodlagos erdőnek tekintendő a kakaóval beültetett magaserdő. Itt az erdő dudva- és alsó lombkorona szintjeit teljesen kiirtják és a felső szintek árnyékában kakaóval helyettesitik. Harmadik fokozatként,degradált erdőnek az olyant nevezem, mely főként edaphikus okokból (erózió, vagy a talaj kimerüléséig való mezőgazdasági müvelés) a tarvágás illetve felhagyás után jellegzetes, fajszegény sarjerdőt eredményez, néhány fafaj (Musanga) tömeges előfordulásával. Hasonló probléma a szavannák eredeti, vagy bolygatott voltának kérdése. A fenti ökológusok szerint bolygatatlan szavanna sincs Nyugat-Afrikában, mivel az a szavanna, melyet minden száraz évszakban felgyújtanak, nem tekinthető bolygatatlannak. Véleményem szerint az óriási kiterjedésű, hónapokon át porszáraz szavanna időnként az emberi beavatkozás előtt is leégett, ha talán nem is minden évben és igy már csak fokozati különbségről lehet szó. A növényzet jellege szintén arra utal, hogy a tűz a perzselő száraz évszakban ugy hozzá tartozik a terület ökológiai adottságaihoz, mint a kivételesen kemény telek az átlagosak so-