Dr. Steinmann Henrik szerk.: Folia Entomologica Hungarica 23/1-12. (Budapest, 1970)

A 6. és 7. táblázatban szereplő adatokat 40 db lárva levélfelület fogyasztása alapján számoltuk. Az első és második fejlődési fokozatban viszonylag alacsony a levélfelület fogyasztás, ami a lárvák hámozgatásával függ össze. A harmadik fejlődési fokozattól a lárvák már rágnak, fogyasztásuk fokozatosan növekszik olyannyira, hogy az utolsó fokozatban már a fejlődésükhöz szükséges összes levélmennyiség 64,7-66,5 #-át fogyasztják. Az ellenük való védekezésnek tehát, arra kell irányulnia, hogy a növényvédőszer a lárvákat lehetőleg még az I^-I^ stádiumban pusztitsa el, amikor a kárositás viszonylag még alacsony. A lárva az utolsó vedlése után már nem táplálkozik, bélcsatornáját kiüriti, teste fehéres sárga, fejtokja szennyesfehér, világosbarna foltokkal. Fél- egynapi felszini tartózkodás után a föld felszinéna levelek alatt laza vörösbarna szövedékből,vagy sekélyen a föld felszíne alatt,kokkont készit, utóbbi esetben a földszemcsék a szövedékre ragadnak. Áttelelésük kokkonon belül praepupa állapotban történik. Ennél a fajnál valószinü, hogy feltételes (fakultativ) diapauzával állunk szemben, amelyet környezeti tényezők, pl. fotoperiodus idézhet elő. Ennek tisztázása azonban későbbi időpontban történik. Parazitákat egy izben sikerült szabadföldről begyűjtött lárvákból nevelni, ezek a Rhorus (Monoblastus) neustriae SCHRK. és R. (M.) binotatus KZB. fajokhoz tartoztak. A szerző ezúton mond köszönetet Dr. MÓCZÁR LÁSZLÓ muzeológusnak, hogy a múzeumi gyűjtemény áttanulmányozását lehetővé tette. Ezenkivül ZOMBORI LAJOSnak a faj és Dr. JACQUES - F. AUBERT urnák a paraziták meghatározásáért.