Dr. Steinmann Henrik szerk.: Folia Entomologica Hungarica 23/1-12. (Budapest, 1970)
nyes, mert az egymást követő fejlődési fokozatok fejtokszélességi méretének viszonya nem állandó. A négyszer vedlőknél: = 1,21 értékeket és az ötször vedlőknél: L A _ L R . __ L 6 = 1,38; = 1,40 2 = 1,15 értékeket kaptuk. Az álhernyó vedlés előtt 1-2 órával táplálékot már nem fogyaszt, fejtokja a fejtetőn, a lárvabőr a tor háti részén felreped, és ritmikus mozgást végezve levedli azt. A szennyesfehér lárvabőr anális részénél a levélre ráragad. A levedlett lárva sárgásfehér, fejtokja szennyesfehér, szeme sötétbarna udvarban fekete, mandibula vörösbarna. A lárvák fejlődési ideje 21,5 C° átlaghőmérsékleten (maximum 28 C°, minimum 15 0 ) négy illetve öt lárvastádium esetén 10,2-12,4 nap között volt (4. és 5. táblázat). A táblázatokból kivehető, hogy az örször vedlő álhernyó teljes fejlődését 2,2 nappal később érte el, mint a négyszer vedlők. À lárva táplálkozását azon a levélen kezdi, amelynek levélnyelében mint embrió fejlődött. Az első és második fejlődési fokozatban a levél fonáki részén hámozgatnak. Helyüket a levél színén mutatkozó áttetsző folt jelzi. A harmadik fejlődési fokozat elérése után már a levelet is átrágják, rágásuk a levéllemezből indul ki és az érközök határolják. Az egyes fejlődési fokozatok fogyasztását sulyméréssel és felületméréssel vizsgáltuk. A sulyméréssel végzett vizsgálatokkal külön dolgozatban foglalkozom. A felületmérési módszer kisebb hibáktól eltekintve, pl. különböző stádiumu levelek vastagsága, stb. feleletet ad az egyes fejlődési fokozatok levélfelület fogyasztására és annak nagyságára. Az egyes fejlődési fokozatok levélfelület fogyasztását a 6'. és 7. táblázat foglalja össze.
