Dr. Steinmann Henrik szerk.: Folia Entomologica Hungarica 23/1-12. (Budapest, 1970)

ROVARTANI KÖZLEMÉNYEK (SERIES NOVA) TOM. XXIII. 1970. Nr. 7. Adatok a Cladius pectinicornis Geoffr. levéldarázsról (Hym.) Irta: Dr. Martinovich Valér Kertészeti Kutató Intézet, Budapest-Budatétény Hazánkban a szamócáról ezideig egy levéldarázs kártevő ( Emphy- tus cinctus L.) volt ismert. Budatétényről 1966-ban a szamócá­nak egy ujabb levéldarázs kártevője ( Cladius pectinicornis GEOEER.) is előkerült. Ez a levéldarázs a hazai szakirodalomban eddig csak rózsáról volt ismert, azonban 1966 óta e faj károsí­tásával a szamócán rendszeresen találkozunk. Az emiitett két levéldarázs-faj kártétele hasonló, de életmódjuk eltérő. Ez tette szükségessé, hogy a Cladius pectinicornis­szal közelebb­ről is foglalkozzam és a szamócához kapcsolódó életmódját, va­lamint az állattársulásban elfoglalt ezerepét feltárjam. A Cladius pectinicornis-t SAJÓ (1896) a rózsa kártevőjeként em­liti hazánkból és dolgozatában pestkörnyéki tömeges előfordulá­sáról számolt be. BÁLÁS (1966) a lárva kártételével a rózsán az egész országban találkozott.A külföldi szakirodalom CHITTENDEN, (1908); ENSLIN, (1914); DITTRICH, (1924); RICHTER, (1903); is elsősorban, mint a rózsa kártevőjét ismerteti. LORENZ - KRAUS (1957), BENSON, (1958), majd SZKORIKOVA és VILKOVA (i960) elő­fordulását a rózsán kivül már a szamócáról is jelzik. Ez a faj egész Európában előfordul, ezenkivül Kis-Ázsiában, Kaukázusban, Szibériában, Japánban is (PRANCKE - GROSMANN, 1953) kártevő. Hazánkban ezideig a következő lelőhelyeken találták: Bátorli­get, Borosjenő, Budaőrs, Budapest, Budatétény, Csór, Dinnyés, Duka, Fehérvárcsurgó, Hidegkút, Keszthely, Kőszeg, Leányfalu, Lenti, Nadap, Pinnye, Pomáz, Sarkad, Sárszentmihály, Simontor­nya, Sopron, Soroksár, Sukoró, Tahi, Törökbálint, Ujhely (Ter­mészettudományi Múzeum, Állattárának adatai). Fol. Ent. Hung.. XXIII. 1970. 149

Next

/
Thumbnails
Contents