Dr. Steinmann Henrik szerk.: Folia Entomologica Hungarica 23/1-12. (Budapest, 1970)

lünk. A hazai anyag egy része valóban megegyezett a hiteles külföldi absinthiata példányokkal. A fennmaradó rész azonban mind morfológiai, mind pedig fenológiai és élőhely igény szempontjából élesen elütött az absinthiata-tói és a goossensiatatól. Ugyanerre az eredményre vezettek az ivarszervi vizsgálatok is. Minthogy az idevágó irodalom áttanulmányozása nem hagyott kétséget aziránt, hogy az absinthiata csoport egy még le nem irt tagjáról van szó, az uj fajt Eupithecia catharinae VOJNITS néven vezettem be az irodalomba. Az alábbiakban részletesen ismertetem azokat a bélyegeket, amelyek segítségével az uj faj megkülönböztethető a hozzá legközelebb álló fajoktól. Az E.catharinae mérete mindkét ivarban lényegesen nagyobb, mint az absinthiataé. Az elülső szárnyak fesztávolsága: E. catharinae VOJNITS E. absinthiata CL. himek (átlagért.) 18,67 mm 17,97 mm nőstények (átlagért.) 20,62 mm 18,08 mm Az absinthiata szárnyai nyujtottabbak, mint a catharinae szárnyai. A catharinae elülső szárnyán az elülső-, külső és belső szegély aránya 22:14:15, míg az abslnthiatanál ez az arány 20:14:13. Ezáltal az absinthiata apexe hegyesebb. A goossensi ata szárnyai méginkább nyújtottak,mint az absinthiata szárnyai. A catharinae és az absinthiata főbb rajzolati elemei megegyeznek. A catharinae discalis foltja valamivel élesebb, a szárnyak fonákán a rajzolat viszont elmosódottabb. Kifejezett eltérés a szárnyak alapszinében mutatkozik. Mig az absinthiata szine „csokoládébarna" (DIETZE,1913), vörhenyes fénnyel, a catharinae barna alapszíne vasszürke tónusú. A különbség nagyobb sorozatok egymás mellé állításakor különösen szembeszökő. A goossensiata kevésbé vörhenyes, mint az absinthiata

, szine inkább világos szürkébe hajló. Discalis foltja kicsiny.