Dr. Steinmann Henrik szerk.: Folia Entomologica Hungarica 22/1-11. (Budapest, 1969)

Nőstény : (1. ábra A) Teste megnyúlt ovális, élénkpiros szinü. Testhossza 329 A, szélessége 180 ju*. A propodosoma „vállai" leke­rekítettek, a korona jól fejlett, mediális nyúlványai hegyesek, a közöttük lévő kivágás ékalaku. A propodosoma elülső végén, az I. és II. pár láb coxá jávai egymaga s s ágban, kétoldalt l-l apró há­romszögalaku fog látható. Verticális serték hosszúak (30 /t) , a scapuláris elülsők és hátsók rövidebbek (17 /0» lándzsa alakúak, rojtozottak. A két pár szeme lapos, lencsealaku. A propodosoma és hysterosoma határán bőrredők alkotta mély harántirányu árok húzó­dik. A hysterosoma hátrafelé fokozatosan elkeskenyedik, vége le­kerekedik. A IV. pár láb magasságában a hysterosoma oldalain ho­morú befüződés nincs. Az egész hátoldalt bőrráncok alkotta poli­gonális rajzolat disziti. A hysterosoma hosszanti középvonalában ezek a „sejtek" harántirányban megnyúltak, nagyok. A 2. pár centrális és laterális serték között a bőrredők alkotta kráter­aiaku képződmény jól kifejezett. A hysterosoma szegélyén 7 pár laterális, közepén 3 pár centrális, közöttük 1 pár sublaterális lándzsaalaku, rojtozott rövid (10/Ó) serte ül. Hátoldali serteindexe: 2 + 4+14+2+6 = 28, ahol az első szám­jegy a verticális, a második a scapuláris, a harmadik a laterá­lis, a negyedik a sublaterális, az ötödik a centrális, a hatodik pedig a dorsális összes serték számát jelenti. A hypostoma három­szögalaku, csúcsa nem ér tul az I. pár láb femur-Izén. Hypostomá­lis serték vannak. A pedipalpus 4-izü, sertézettsége: 0-1-2-3, ahol az első szám az alapiz, a második a második iz,a harmadik a tibia, a negyedik pe­dig a tarsus izen lévő serték számát jelenti. 4 pár rövid, zömök lábuk van, sertézettségük a következő: I. 2-1-4-3-5-9, II. 2-1­_4_3_5_9 f m. 1-2-2-1-3-5, IV. 1-1-1-0-3-5, ahol az első szám a coxa, a második a trochanter,a harmadik a femur, a negyedik a pa­tella, az ötödik a tibia, a hatodik a tarsus-on található serték számát jelenti. A tarsus I. és II. dorsálisan fekvő senzorserté je csúcsa felé fokozatosan elvékonyodik, pálcikaalaku, hossza a tar­sus szélességét meghaladja. Ventrálisan az 1. és 3. pár inter­coxális serte igen hosszú (80 A), korbácsalaku; a 2. pár rövid, (20 >*) t-alaku. A praeepiginiáiis serték a praeepiginiális pajzs

Next

/
Thumbnails
Contents